A készpénz útja a magyar gazdaságban II. rész

A tanulmány első felében, mely a Világgazdaság 2004. március 16-i számában jelent meg, áttekintettük a készpénzforgalomban az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásokat, és elemeztük a gazdasági szereplők közül a háztartások, a gazdálkodó szervezetek és azon belül a kiskereskedelem készpénzforgalomban betöltött szerepét. A második részben a készpénzforgalom professzionális szereplőinek tevékenységét mutatjuk be, a hitelintézetek, a pénzfeldolgozó vállalatok, a posta és a jegybank szerepét.

A készpénzforgalom zavartalan működését a jegybank, a hitelintézetek, a pénzfeldolgozó vállalatok, és a posta jól szervezett működése és öszszehangolt tevékenysége biztosítja.





>> Jegybank



A Magyar Nemzeti Bank feladatai a készpénzforgalomban sokrétűek:

- Fogadja a kereskedelmi bankok, a posta és a Magyar Államkincstár (számlatulajdonosok) készpénzbefizetéseit, és kielégíti napi készpénzigényüket.

- Bankjegy- és érmecímletváltást végez nemcsak számlatulajdonosai részére, hanem gazdálkodószervezeteknek és magánszemélyeknek is.

- A beáramló készpénz feldolgozása során vizsgálja a bankjegyek minőségét, kiszűri a hamis és forgalomképtelen bankjegyeket.

- Bevonja és megsemmisíti a forgalomképtelen fizetőeszközöket.

- Legyártatja a forgalomhoz szükséges bankjegyeket és érméket.

- Részt vesz a készpénzforgalom szabályozásában és ellenőrzésében.

- Bankjegy- és érmekészletet tart a készpénzforgalom szezonális ingadozásainak kezelése és az esetleg bekövetkező vészhelyzetek megoldása érdekében.

A jegybank a be- és kifizetések gyorsabb bonyolítása érdekében előírja a hozzá történő befizetések csomagolásának formáját, az egységcsomagok nagyságát, és csak nagy tételben fogad és fizet ki bankjegyeket és érméket. A be- és kifizetések rendjét a Magyar Nemzeti Bank által vezetett bankszámlákra, valamint a forint- és devizaforgalmi elszámolásokra vonatkozó üzleti feltételek melléklete tartalmazza. A Magyar Nemzeti Bankban a bankjegyek 80 százalékát nagy teljesítményű pénzfeldolgozó gépekkel dolgozzák fel, amelyek a selejtes bankjegyeket azonnal megsemmisítik. Az MNB a budapesti főpénztáron kívül négy területi igazgatóságon (Székesfehérvár, Győr, Kecskemét, Debrecen) fogadja a befizetéseket és teljesít kifizetéseket.

A 90-es években a jegybanki készpénzforgalom gyors növekedése, illetve Budapestre koncentrálódása miatt egyre szűkösebbé váltak a főpénztár készpénz-forgalmazási kapacitásai. A belvárosban a kapacitások lényeges növelésére nem volt lehetőség. Ezért szükségessé vált az MNB pénztáraiba történő be- és kifizetések rendjének átszervezése, a bankjegyek és érmék átadását/átvételét gyorsító, biztonságos készpénzkezelési módszerek bevezetése. Emellett az MNB 1998-ban a készpénz-forgalmazási rendszer decentralizálását tűzte ki célul, amelynek során a készpénzforgalomban nagyobb szerepet kapnak a hitelintézetek és pénzfeldolgozó és -szállító vállalatok.

A készpénzforgalom decentralizálását segítette elő a készpénzkezelési és -váltási díj 1998. évi bevezetése, amely a hitelintézeteket készpénzellátásuk átszervezésére, ésszerűsítésére, a jegybankba történő be- és kifizetések optimalizálására ösztönözte. A hitelintézetek megkezdték a forint készpénz-kereskedelmi rendszer kialakítását, amelynek hatására a bankjegyek és érmék egyre nagyobb hányada közvetlenül a bankok között cserél gazdát, és nem fizetik be, illetve ki a jegybanki pénztárakba. A jegybanki befizetések rendjének szabályozása is az MNB nagykereskedői jellegét erősítette.

A jegybank készpénzforgalma a díjbevezetés és a kialakuló készpénzpiac hatására 1999-ben közel 20 százalékkal csökkent, és ez kisebb mértékben folytatódott 2000-ben is. 2001-ben a kereskedelmi bankok befizetései tovább csökkentek, amit ellensúlyozott a postai befizetések ugrásszerűen növekedése. 2002-2003-ban a jegybanki készpénzforgalom a bankközi készpénzpiac növekvő szerepe miatt csak szerény mértékben emelkedett.





>> Hitelintézetek



A hitelintézetek magánszemélyekkel, más hitelintézetekkel, egyéb gazdasági szereplőkkel és a jegybankkal bonyolítanak készpénzforgalmat. Fogadják a magánszemélyek számlára történő befizetéseit, illetve bankszámláikról kifizetést teljesítenek, amelynek jelentős része ATM-en keresztül bonyolódik. Beváltják a bevont, de még el nem évült bankjegyeket és érméket, és díj ellenében váltást is végeznek.

Vezetik egyéb gazdasági szervezetek számláit, és annak terhére, illetve javára készpénzkifizetést teljesítenek vagy fogadnak. A gazdasági szervezetek jelentős része nem közvetlenül a kereskedelmi bankba fizeti be napi készpénzbevételét, hanem azt közvetlenül a pénzfeldolgozó vállalat szállítja el pénzfeldolgozásra, majd ezt követően írják jóvá a bankszámlán.

A 90-es évek második felétől a hitelintézetek egyre nagyobb mértékben kiszervezték a készpénzfeldolgozást, és -szállítást az erre a célra szakosodó pénzfeldolgozó vállalatokhoz. Jelenleg a jegybankba befizetett készpénz 80 százalékát a hitelintézetek megbízásából pénzfeldolgozó vállalatok fizetik be.





>> A pénzfeldolgozók



A pénzfeldolgozó vállalatok szabályozása és a pénzfeldolgozás jegybanki ellenőrzése érdekében a pénzfeldolgozási tevékenység 1997 óta csak jegybanki engedéllyel végezhető. 1997-2003 között kilenc vállalat kapott engedélyt erre a tevékenységre, de az összeolvadások és felvásárlások miatt jelenleg csak hat működik. A pénzfeldolgozási tevékenység piaca erősen koncentrált, egy vállalat súlya meghatározó.

A pénzfeldolgozó vállalatok által feldolgozott készpénz értéke 2000-2003 között mintegy háromszorosára nőtt. A gyors növekedést a postai készpénzfeldolgozás egy részének kiszervezése, a forgalomban lévő készpénzmennyiség növekedése, az ügyfélkör bővülése és a bankközi készpénzpiac erősödő térnyerése magyarázza. A pénzfeldolgozási tevékenység nagymértékben Budapestre koncentrálódik. A jelenleg működő hat cég közül csak kettőnek van vidéken is telephelye.

A délután, illetve este begyűjtött készpénzt éjszaka dolgozzák fel: megszámolják, minőség és valódiság szerint szétválogatják, illetve a bankfiókok és az ügyfelek igényei szerint csomagolják. Ezt követően a feldolgozott készpénz értékéről és címletösszetételről tájékoztatják az ügyfelek bankjait. Reggel a banki központok előző napi rendelkezése alapján a feldolgozott készpénz egy részét kiszállítják a bankfiókoknak és ügyfeleiknek. A feldolgozott készpénz azon részét, amelyre a bankfiókoknak és az ügyfeleknek az adott napon nincs szükségük, a hitelintézetek a bankközi készpénzpiacon elcserélik egymás között. A bankjegyeket és érméket névértéken, díj felszámítása nélkül adják át egymásnak, ezért jelentős költséget takarít meg mind az eladó, mind a vevő bank. (A jegybankba történő be- és kifizetés, illetve váltás esetén bankjegyenként 0,8, az érme darabjáért pedig 0,1 forint készpénzkezelési, illetve -váltási díjat kell fizetni.)

Azt a felesleges készpénzmennyiséget, amely a bankközi piacon sem kelt el, befizetik a jegybankba, vagy más címletre váltják át. Azt a készpénzmennyiséget, amit a hitelintézetek a bankközi piacról nem tudtak beszerezni, felveszik az MNB pénztáraiból. A bankközi készpénzpiac működését segíti, hogy a pénzfeldolgozó vállalatok számos bank kihelyezett értéktárát kezelik.

A pénzfeldolgozó vállalatok, mivel több bankkal és gazdasági egységgel állnak kapcsolatban, a bankközi piac működése révén meggyorsítják a készpénzforgalmat, a szükséges címlet még adott napon az ügyfélnek kiszállítható. A bankközi piac gyakran egy nappal lerövidíti a készpénz útját. A bankközi kereskedelem révén a hitelintézetek és gazdasági egységek időt, jegybanki készpénzkezelési díjat és szállítási költséget takarítanak meg. A készpénzkezelési díj bevezetése óta a bankjegyek jegybanki megfordulása évi 2,5-ről 1,4-re csökkent, azaz a forgalomban lévő bankjegyeket jelenleg 1,4-szer fizetik be a jegybankba egy év alatt. 2003-ban ugyanakkor a pénzfeldolgozóknál a forgalomban lévő készpénz megfordulása ennek többszöröse volt. E folyamatok hatására a pénzfeldolgozó vállalatok szerepe megnövekedett a forgalomban lévő készpénz jó minőségének fenntartásában. A pénzfeldolgozó vállalatok készpénzfeldolgozását a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályi előírások alapján folyamatosan ellenőrzi.

A pénzfeldolgozó vállalatok a bankjegyeket kötelesek a pénzfeldolgozás során valódiság és forgalomképesség szempontjából megvizsgálni. Ezt részben manuálisan, részben nagyobb teljesítményű pénzfeldolgozó gépekkel végzik. E gépek alkalmasak a megadott szempontok szerint selejtes bankjegyek kiválogatására, és a bankjegyek biztonsági elemei alapján a hamis bankjegyek kiszűrésére. Bár az elmúlt években több pénzfeldolgozó vállalat vásárolt nagyobb teljesítményű feldolgozógépet, ezek magas beszerzési ára miatt jelenleg még a kézi feldolgozás aránya nagyobb az általuk végzett készpénzfeldolgozásban. Elsősorban az ATM-gépek számára alkalmas, jó minőségű bankjegyek válogatására használnak pénzfeldolgozó gépeket. A kézi feldolgozás ugyanakkor nem tudja biztosítani az egységes minőséget. A pénzfeldolgozó vállalatok további gépesítése lehetővé tenné, hogy azonos paraméterek alapján történjen a bankjegyek válogatása a jegybankban és a pénzfeldolgozóknál.





>> Posta



A Magyar Posta Rt. kiterjedt fiókhálózata (mintegy 3200 fiók) és sokféle szolgáltatása miatt a készpénzforgalom egyik meghatározó szereplője. Évi 300 millió darab készpénztranzakció bonyolódik a postafiókokban, illetve a postai kézbesítők útján. A pénzforgalmi szolgáltatások adják a posta összes árbevételének közel harmadát.

A lakosság nagy része közüzemi számláit postai átutalási megbízásokon keresztül rendezi. A lakosság banki kapcsolatainak jelentős része is a postán keresztül bonyolódik. A hiteltörlesztések egy részét ún. sárga csekkel fizetik, és számos megtakarítási eszköz, betételhelyezési forma, banki értékpapírok, illetve az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott értékpapírok is elérhetők a postán. A posta jelentős szerepet játszik a gazdálkodószervezetek, kereskedelmi vállalatok készpénzbevételének begyűjtésében, feldolgozásában is. Az átutalási bizonylatok fizikailag az ország minden fiókjából közúton, vasúton a Posta Elszámoló Központba kerülnek. A bizonylatokból eredő pénzügyi rendezés öszszevont elszámolása a viberen keresztül történik. Az átutalások kb. 1-2 nap alatt valósulnak meg.

A postának döntő szerepe van a jóléti ellátások (nyugdíj, családi pótlékok, gyes stb.) kifizetésében. A fejlett országok egy részében ezeket az ellátásokat banki számlákra utalják.

A jegybanktörvény értelmében a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztárai a pénzérméket korlátlan menynyiségben kötelesek fizetésül elfogadni. Hasonlóképpen kötelesek a pénzérméket és bankjegyeket más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre átváltani, címletenként 100 darabig díjmentesen, e felett pedig díjfizetés ellenében. A jegybanki előírások és a jegybank, illetve a posta közötti megállapodás alapján a posta a készpénzváltásokban, a készpénzforgalomhoz szükséges címletösszetétel biztosításában, a forgalomból bevont, de még el nem évült bankjegyek és érmék beváltásában is jelentős szerepet játszik.

A posta 2000 júliusáig 30 milliárd forint kamatmentes hitelkerettel rendelkezett az MNB-nél, amely fokozatosan majd 2001. január 1-jétől teljes mértékben megszűnt. Ez a változás arra ösztönözte a postát, hogy a napi nettó készpénzbevételét minél rövidebb határidőn belül kamatozó jegybanki számlára fizesse be. Ezért racionalizálták a készpénzforgalmat, amelynek keretében megszüntették a postai gyűjtőhelyeket, ahol jelentős mennyiségű készpénzt tároltak több napig. 2001-ben a szigorúbb készpénzgazdálkodás hatására a posta jegybanki befizetései 57 százalékkal nőttek, míg a posta jegybanki készpénzfelvételei 5 százalékkal csökkentek.

Budapesten a postai fiókokban befizetett készpénzmenynyiség lényegesen meghaladja a kifizetéseket. A napi befizetéseket elsősorban visszaforgatják a postai kifizetésekre, a fennmaradó készpénzmennyiséget pedig a bankközi piacon adják el. 2002-től a posta aktívan részt vesz a bankközi készpénzpiacon, s emiatt budapesti jegybanki befizetése drasztikusan csökkent.

A posta be- és kifizetéseinek címletszerkezete nagymértékben eltér egymástól. Jegybanki befizetéseinek 73 százaléka nagy címletű bankjegyekből áll, míg a kifizetések során 93 százalékban kis és közepes címletű bankjegyet igényel a jegybanktól. Sok esetben a postai kézbesítők a nagy címletekkel szemben előnyben részesítik a közepeseket. Míg a bankok ATM-jéből elsősorban nagy címletek kerülnek forgalomba, a posta a közepes és kis címletek kifizetésével nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy elégséges váltópénz legyen a forgalomban.





>> Összefoglalás



Az utóbbi öt évben fontos változások történtek a magyar készpénzforgalomban. Jelentős szerephez jutottak a pénzfeldolgozó vállalatok, kialakult a bankközi készpénzpiac, és megerősödött a jegybank nagykereskedelmi jellege.

2003 júniusában az MNB igazgatósága a jegybank készpénztárolási, -forgalmazási és -feldolgozási kapacitásainak bővítése érdekében a főváros közelében új logisztikai központ felépítése mellett döntött, ahol korszerű feltételek mellett nyílik lehetőség a jegybanki készpénz tárolására és forgalmazására.

Magyarország az Európai Unióba történő belépést követően, néhány éven belül az euróövezethez is csatlakozni kíván. Az euróövezeti nemzeti jegybankok a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) részét képezik, és kötelező az EKB iránymutatásai és utasításai szerint eljárniuk.

Az EKB a készpénzforgalmazás terén egységes szabályozást kíván bevezetni az eurózónához tartozó országokban. Az euró az euróövezet országainak közös valutája, ezért fontos, hogy az egyes országok azonos kritérium szerint selejtezzenek, és biztosítsák a bankjegyek és érmék hasonló minőségét.

Az európai jegybank az egyes nemzeti jegybankok készpénzforgalmi szolgáltatásainak egységesítésére törekszik a nyitvatartási idő, a csomagolási követelmények és a díjpolitika meghatározásával is. Az EKB 2002-ben meghatározta a jegybanki emissziós alapszolgáltatások körét, amelyet a jegybankok - a fizetési rendszerben betöltött egyedülálló szerepük miatt - kötelező jelleggel, díjmentesen kötelesek végezni. Ezenkívül felsorolta a kiegészítő emissziós szolgáltatások körét is, amelynek végzése az adott nemzeti jegybank hatáskörébe tartozik. Ezen szolgáltatások után a jegybankoknak a piacon kialakult árakhoz igazodó mértékű díjat kell felszámítaniuk.

A jegybankon kívüli bankjegyfeldolgozás alakulása, az EKB készpénzforgalmazásban megfogalmazott elvárásai és a jövőben megnövekvő jegybanki készpénztárolási és -feldolgozási kapacitások miatt a jegybank hosszabb távon nem törekszik a készpénzforgalomban betöltött szerepének további csökkentésére, és a forgalomban lévő bankjegyek fokozott felvigyázását irányozza elő.