A láthatóvá lett láthatatlan

A változás eredményeképpen a vállalatok újra befektetett jövedelmének adatai megjelennek a fizetésimérleg-elszámolásban, amely így hívebben tükrözi a külföldi tulajdonossal (is) rendelkező vállalatok megtermelt teljes jövedelmének alakulását és a külföldi befektetők magyar gazdaságban meglévő súlyát. A váltással megszűnik az újra befektetett jövedelmek el nem számolásából eredő eltérés a nemzeti számlák jövedelem- és pénzügyi számláitól. Az eredményszemléletű elszámolás elve érvényesül a jövőben a kamat jellegű jövedelmek és a szolgáltatások többsége esetében is.

A fizetésimérleg-statisztikák összeállítását az egyéb standard makrogazdasági statisztikákhoz hasonlóan nemzetközi módszertani szabványok szabályozzák. Ezek az általános konvenciók teszik lehetővé az egyes szektorstatisztikák (amilyen pl. a fizetésimérleg-statisztika is) egymással és a nemzeti számlákkal való összhangját, illetve az egyes országok statisztikáinak összehasonlíthatóságát. A konvenciók közül az egyik legfontosabb az eredményszemléletű elszámolás elve. A fizetési mérleg esetében ez azt jelenti, hogy a tranzakciók elszámolásának időzítése a reál- és pénzügyi eszközök tulajdonosváltásához, illetve a külföldiekkel szembeni követelések és tartozások keletkezésének vagy megszűnésének időpontjához kapcsolódik. A nemzetközi módszertannal való harmonizációhoz szükséges változásokat két lépcsőben, 2003-ban és 2004-ben vezette be az MNB. A módszertani váltás 2003-ban az áruforgalom, 2004-ben pedig a jövedelmek elszámolását érintette.

2004-től a pénzügyi eszközökön keletkező kamattípusú jövedelmeket a tényleges fizetések kimutatása helyett az eredményszemléletnek megfelelően folyamatosan számoljuk el a - negyedéves - fizetési mérlegben, s a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó újra befektetett jövedelmek is bekerülnek a fizetésimérleg-statisztikába.

Az újra befektetett jövedelmek fizetési mérlegben való kimutatása a nemzetközi statisztikai módszertan által előírt standard követelmény. Az OECD-országok - s ezzel együtt az EU-országok - többségében az újra befektetett jövedelmek elszámolásának jelenleg követett gyakorlata megfelel a nemzetközi módszertan elveinek.

Másfél éves előkészítést követően az MNB a KSH-val egyeztetve 1999-ben vezette be a vállalati közvetlen tőkebefektetések (működő tőke) megfigyelésére szolgáló negyedéves és éves kérdőíveit. A közvetlen vállalati adatszolgáltatás az újra befektetett jövedelmek elszámolása mellett a forgalmi adatok kumulálásával számított állományi adatok jelentett állományi adatokkal való lecserélését is lehetővé tette. Az új módszertan szerinti elszámolást 1995-ig vezettük vissza az idősorokon.

Mivel a kérdőívek alapján csak 1999-től állnak rendelkezésre az adatok, ezért az ezt megelőző időszakra becsülni kellett azokat. Ehhez a külföldiek magyarországi befektetéseire az APEH társasági adóbevallási (tása) adatbázisából származó vállalati adatok, valamint a tőzsdei cégekre vonatkozó nyilvános információk álltak rendelkezésre, míg a rezidensek külföldön történő befektetéseire vonatkozóan egyéb adatforrás hiányában ezen időszakra továbbra is forgalomból képződnek az állományi adatok.

Az újra befektetett jövedelem elszámolása nemcsak a fizetési mérleg adatforrásában és szerkezetében jelent változást, hanem a fizetésimérleg-statisztikák közzétételének és felülvizsgálatának rendjét is hozzá kell igazítani a működőtőke-kérdőívek alapján előállítható adatok, illetve a társasági adóbevallásokból készíthető pontosított adatok rendelkezésre állásának időpontjához.





>> Az újra befektetett

jövedelem elszámolása



A nemzetközi módszertani ajánlásoknak megfelelően általánosan érvényesülő szabály, hogy a közvetlen tőkebefektetések folyó fizetési mérlegben elszámolt jövedelme kizárólag az adott évben megtermelt jövedelemtől függ (ami lehet negatív is), és független a tulajdonosok osztalékfizetés mértékére vonatkozó döntésétől (az csak a jövedelem elosztását befolyásolja), valamint a ténylegesen kifizetett osztaléktól.

Az újra befektetett jövedelem nem más, mint az adott időszakban keletkezett adózott eredmény (ami lehet pozitív vagy negatív) és az adott időszakban megszavazott osztalék különbsége. Mivel osztalékot nemcsak az adott időszaki eredmény terhére lehet megszavazni, ezért az újra befektetett jövedelem akár lehet negatív is, kifejezve azt a tényt, hogy a tulajdonos a vállalat saját tőkéjével szemben (azt csökkentve) növelte a vállalatból kivont jövedelmét. (Az elszámolás technikájából következően - ellenkező előjellel jelenik meg ugyanaz az összeg osztalékként és újra befektetett jövedelemként - a jövedelemmérleg egyenlegét nem befolyásolja a jövedelem felosztásáról hozott döntés.) Amennyiben a vállalat veszteséges, akkor az újra befektetett jövedelem az osztalékra vonatkozó döntéstől függetlenül negatív.

A közvetlen tőkebefektetéseken belül a tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jövedelmek fizetésimérleg-statisztikában való elszámolásához azt szükséges tudni, hogy melyik évben mekkora adózott eredménye (nyereség vagy veszteség) keletkezett a közvetlen tőkebefektetéssel létrehozott vállalatnak, mikor és mekkora osztalék kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, ehhez mekkora osztalékadó tartozik s végül, mikor kerül sor az osztalék tényleges kifizetésére.

A fenti kérdésekben a mikorra adott válasz az elszámolási időszak azonosításához szükséges, tehát ahhoz, hogy az adott tranzakciót melyik időszak fizetési mérlegében kell kimutatni. Ennek megfelelően:

- A befektetőre jutó adózott eredményt (nyereséget vagy veszteséget) annak az évnek a fizetési mérlegében kell újra befektetett jövedelemként kimutatni, amikor az ténylegesen keletkezett. Erről információ csak a gazdasági év lezárultát követően, hónapok múlva szerezhető. Az ezt megelőző időszakban a statisztikában becsült adatok jelennek meg.

- Az osztalékot a jövedelmek között abban az időszakban kell kimutatni, amikor a tulajdonosok annak kifizetéséről döntenek. Világosan elkülönül egymástól tehát az eredmény keletkezése, amely a vállalkozás működésének gyümölcse és az osztalék, amely a tulajdonosok döntésének eredménye. A megszavazott osztalék - a folyó és a pénzügyi mérlegben - az adott időszaki újra befektetett jövedelmet csökkenti. A már megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék egyben rövid kötelezettség a befektetővel szemben, a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében a közvetlen tőkebefektetések, egyéb tőke során számoljuk el.

- Amikor a tulajdonosok döntenek az adózott eredmény felosztásáról, akkor a megszavazott osztalék után a befektetőnek osztalékadót kell fizetnie. Mivel az adót a vállalat fizeti be a költségvetésbe, így az államháztartás befektetővel szembeni követelése helyett a vállalatnak keletkezik a befektetővel szemben követelése, s ezt számolják el- a folyó transzferként elszámolt (adó)bevétellel szemben - a pénzügyi mérlegben.

- Az osztalék tényleges kifizetésekor a megszavazott osztalék és a levont osztalékadó különbözetét utalják át. Ezzel mind a vállalat befektetővel szembeni (a megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék miatt keletkezett) kötelezettsége, mind pedig a befektetővel szembeni (a befizetett osztalékadó miatt keletkezett) követelése megszűnik. Fizetéskor már nincs folyó fizetésimérleg-tétel, az elszámolás kizárólag a pénzügyi mérlegben történik.

A vállalati adózott eredmény újra befektetett jövedelemként való elszámolása megmutatja, hogy a közvetlen tőkebefektetések hogyan érintik a jövedelemfolyamatokon keresztül a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A tulajdonosok osztalékkal kapcsolatos döntése (az osztalékadó közvetett hatásától eltekintve), illetve a tényleges kifizetés megtörténte már semleges hatású a folyó fizetési mérleg egyenlegére, azaz nem befolyásolja a nemzetgazdasági megtakarítás-beruházás viszony alakulását.

A módszertani ajánlások szerinti elszámolások minden évben elvégezhetők a vállalatimérleg- és eredménykimutatás alapján kitöltött kérdőívek feldolgozását követően. A gazdasági évet lezáró mérleg- és eredménybeszámolók elfogadása, illetve az azokon alapuló információk feldolgozása előtt közzétett statisztikákban a vállalkozások jövedelmezőségére, illetve a jövedelem felosztására vonatkozó becslés helyettesíti a később jelentett adatokat.





>> A 2004-től bevezetésre kerülő elszámolás



Az újra befektetett jövedelem elszámolásával változik az eddig publikált fizetési mérleg szerkezete, illetve a megjelenő adatok tartalma. A folyó fizetési mérlegben a közvetlen tőkebefektetések jövedelmein belül megjelenik egy új sor az újra befektetett jövedelmek kimutatására. Ellentétben a pénzügyi mérleggel, ahol a közvetlen tőkebefektetések iránya szerint önálló tételként jelennek meg a magyarországi, illetve külföldi befektetések, az újra befektetett jövedelmeket nem részletezzük külön soron a befektetés iránya szerint. Az elszámolás ennek ellenére egyértelműen mutatja, hogy a magyarországi vagy a külföldi befektetésekhez kapcsolódó jövedelmekről van-e szó. Az előbbi esetben ugyanis minden jövedelem-tranzakciót a kiadásokon, az utóbbi esetben pedig a bevételeken kell elszámolni. Bár a felosztott jövedelmek már eddig is megjelentek külön soron, az itt elszámolt adatok tartalma megváltozik az eredményszemléletű elszámolásra való áttéréssel. Ezentúl itt a befektető által osztalékként megszavazott jövedelmet számoljuk el, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor is a tényleges osztalékkifizetések jelentek meg. A pénzügyi mérlegben egy-egy új sort vezettünk be mindkét irányú közvetlen tőkebefektetésnél az újra befektetett jövedelmek elszámolására. Ezeken a sorokon jelenik meg a jövedelemként elszámolt tételek - a kettős könyvelés elvéből következő - másik lába. Az állományi statisztikákban ezzel szemben a részesedésen belül nem jelenik meg külön az újra befektetett jövedelem tétel. A kibővült tartalmú állományi adatokat a közvetlen tőkebefektetések változott megnevezésű sorai tartalmazzák. A közvetlen tőkebefektetések állományának meghatározásánál a jelentős vállalkozások számviteli mérlegében szereplő sajáttőke-adatokra térünk át, amelyek tartalmazzák a vállalkozásból ki nem vont, visszaforgatott jövedelmeket is.





>> A kérdőív előtti

időszak (1995-1998)



Annak érdekében, hogy a nemzetközi módszertannak megfelelő elszámolásra való áttérés ne okozzon szakadást az idősorokban, a rendelkezésünkre álló információk alapján a KSH-val közösen előállítottuk az összehasonlítható tartalmú, visszamenőleges adatokat 1995-ig. A működőtőke-állományok számításához szükséges külföldiekre jutó saját tőke és külföldiekre jutó osztalék, valamint az újra befektetett jövedelem becsléséhez szükséges külföldiekre jutó adózott eredmény forrásául a társasági adóbevallások adatbázisát használtuk fel.

Mivel a tása-adatokból csak azt tudjuk meghatározni, mely cégek rendelkeznek összesen 10 százaléknál nagyobb külföldi tulajdonnal, s ez az információ befektetőnként nem áll rendelkezésre, ezért a 10 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadú cégeknél a külföldi befektetőkre jutó tőke-, osztalék- és adózotteredmény-adatok a közvetlen tőkebefektetés mellett portfólióbefektetést is tartalmazhatnak. A portfólióbefektetésre jutó saját tőke, osztalék, adózott eredmény értékét a tőzsdei és nem tőzsdei cégek különválasztásával becsültük, azt feltételezve, hogy portfólióbefektetés jellemzően a tőzsdei cégek esetében fordul elő.

A rezidensek külföldön történő befektetéseire vonatkozóan nincs olyan alternatív adatforrás, amellyel a későbbi kérdőívek adattartalmának megfelelő adatok a korábbi időszakokra előállíthatók lennének. Ezért a jelzett időszakra azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a külföldön létrehozott működőtőke-vállalatok az éves adózott eredményüket teljes egészében osztalékként felosztották (nincs újra befektetett jövedelem), s a megszavazott osztalékot az adott évben maradéktalanul ki is fizették. A működőtőke-állományt pedig a fizetési mérlegben elszámolt forgalomból kumulált állomány alapján becsüljük.





>> Számítási módszertan 1999-től



A kérdőívek adatai 1999-től állnak rendelkezésre. Mivel a tárgyévi eredményre vonatkozó működőtőke-kérdőívek beküldési határideje a tárgyévet követő év június 30-a, ezért a tárgyévben az újra befektetett jövedelem adózott eredmény összetevőjére, valamint - a tárgyévben beküldött, az előző év gazdálkodására vonatkozó adatok alapján kitöltött éves kérdőívek feldolgozásáig - a tárgyévi megszavazott osztalékra vonatkozóan becsült adatot szerepeltetünk.

A tárgyévre az osztalékadó értékét is becsüljük, a megelőző évek átlagos osztalékadó-arányát előrevetítve. A tárgyévet követő év szeptemberében a tárgyévi fizetési mérlegben elszámolt becsült adózott eredményt és a tárgyévet követő évben szereplő becsült megszavazott osztalékot lecseréljük a kérdőíves feldolgozás eredményeként kapott előzetes tényadatokra. 2003-ra és 2004-re a nem rezidensek magyarországi, valamint a rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseihez kapcsolódó valamenynyi jövedelemkategória esetében a becsült érték az utolsó három év (2000-2002) GDP-arányos mutatójának átlaga. Az éves adatokból a negyedéves adatokat a GDP szezonális faktoraival lehet meghatározni.

A tárgyévet követő szeptemberig - amikorra a június 30-ig beküldött kérdőívek alapján rendelkezésre állnak az első jelentett információk - a tárgyév végére vonatkozó állományi szám is becsült adat: úgy adódik, hogy az előző év végi tényadatokon alapuló záróállományból kiindulva figyelembe vesszük az összes olyan állományváltozást okozó elemet, amiről tudomásunk van.

Ennek megfelelően elszámoljuk a tranzakciók, az újra befektetett jövedelmek és azon átértékelődések (árfolyamváltozás azon vállalati körre, amely devizában vezeti a könyveit, árváltozás a tőzsdei cégekre) állománymódosító hatását, amelyről információval rendelkezünk.





>> Az elszámolás hatása

a statisztikai adatokra



Az új elszámolás következtében a folyó fizetési mérleg kimutatott hiánya, 1995-öt kivéve, minden évben nagyobb, mivel egyrészt a magyarországi befektetések lényegesen meghaladják a külföldi befektetéseket, másrészt pedig a tulajdonosoknak járó jövedelem (adózott eredmény) meghaladja a ténylegesen kifizetett osztalékot. A nemzetközi módszertannak megfelelő jövedelemelszámolás éppen arra mutat rá, hogy a külföldi tőke szerepvállalása a magyar gazdaságban az alaptőke-befektetéseket meghaladó, hiszen az a tulajdonosoknak elszámolandó, de döntésük alapján a vállalkozásnál hagyott jövedelem formájában is megvalósul. A ki nem vont, újra befektetett jövedelem növekedése azt mutatja, hogy a külföldi befektetők magyar gazdaságról alkotott véleménye kedvező, hiszen a kezdeti befektetésen felül a profit egy részét folyamatosan visszaforgatják vállalkozásaikba. Az újra befektetett jövedelem megjelenítése önmagában nem is csak magának a visszaforgatott jövedelemnek az elszámolása szempontjából lényeges, hanem azért, mert csak ily módon van lehetőség a működőtőke vállalat által megtermelt jövedelmmének elszámolására a fizetési mérlegben és a kapcsolódó állományi statisztikákban. Mindaddig, amíg csak a kifizetett osztalék jelent meg jövedelemként, nyilvánvaló volt, hogy a működőtőke vállalatok által ténylegesen megtermelt jövedelme és így a befektetett tőke állománya is alulbecsült volt. (A rezidensek külföldi befektetései esetében ez az összefüggés a korábbi nyilvántartásban szereplő devizanemek és a könyvvezetés devizaneme miatti eltérés miatt nem érzékelhető közvetlenül a statisztikai adatokban, az árfolyamváltozás hatása ugyanis ellentételezi az újra befektetett jövedelem elszámolásának hatását.)

A módszertani váltás közgazdaságilag a nemzetgazdaság külső egyensúlyi helyzetének tényleges alakulását nem változtatja meg, viszont pontosabb képet ad a külföldi tőke magyar gazdaságban meglévő súlyáról, a keletkezett vállalati jövedelmek alakulásáról és ezen jövedelmek elosztásáról. A folyó fizetési mérleg visszaforgatott profit miatti nagyobb hiánya nem adóssággeneráló forrással mindig automatikusan finanszírozódik, pótlólagos finanszírozási igény emiatt nem keletkezik. Ez egyúttal arra is rámutat, hogy a külső egyensúly alakulásának megítélése szempontjából többé nem kizárólagosan a folyó fizetési mérleg egyenlege a mérvadó mutató.

Az 1995-2002-ig tartó időszak egészében a nem rezidensek magyarországi befektetéseikbe mintegy 7,4 milliárd eurót forgattak vissza a megtermelt jövedelmükből. A nem rezidensek magyarországi tőkebefektetései által termelt adózott eredmény dinamikusabb növekedést mutat, mint a megszavazott osztalék. Ennek megfelelően 2000-2002 között az újra befektetett jövedelem gyorsuló ütemű növekedését tapasztaltuk. A magyarok külföldi befektetéseinél a jövedelmezőség változó képet mutat. 1999-ben az adózott eredmény is negatív előjelű, míg 1998-ban és 2001-ben az adózott eredménynél nagyobb megszavazott osztalék következtében jelentkezik negatív újra befektetett jövedelem. 1995-2002 között öszszességében a külföldi befektetések értékét növelő visszaforgatott jövedelem 30 millió euró körül alakult. A kérdőívek feldolgozásával a közvetlen tőkebefektetés állományi számai is módosulnak az eddig publikált adatokhoz képest. A tranzakciók összegzésével eddig képzett állományi adatokat felváltják a vállalati mérlegek alapján kitöltött kérdőívek adatai. Az állományok esetében tehát nem csupán az újra befektett jövedelem elszámolása, hanem az adatforrás megváltozása is magyarázza az adatok revízióját. A változás érinti a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés, valamint az egyéb tőke állományát is. A tulajdonosi részesedést illetően nemzetgazdasági szinten mindkét irányú befektetésnél jelentősen módosul az állomány értéke. A magyarországi befektetéseknél a vizsgált időszakban egyre növekvő mértékben magasabb az új állomány értéke az eddig közöltnél. Az új módszertan szerint a külföldiek közvetlen tőkebefektetéseinek értéke 2002 végére megközelíti a 30 milliárd eurót. (A régi elszámolással ez az érték 6,3 milliárd euróval kevesebb.) Az állománynövekedéshez az újra befektetett jövedelem elszámolásának hatásán kívül bizonyos években nagymértékben hozzájárul az árváltozás hatása, ami nagyrészt a tőzsdén jegyzett vállalatok árváltozását tartalmazza. (Ebből a szempontból 1997, 1999, 2000 számít kiemelkedő évnek).

A külföldön történt befektetések régi módszertan szerint elszámolt értékéhez képest bekövetkezett csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy a kérdőíven alapuló új számokra való áttérés miatt sok esetben megváltozott a befektetések elszámolásának devizaneme. A befektetéseket korábban azon devizanemben tartottuk nyilván, amelyben az ténylegesen történt s nem abban, amelyben a külföldön létrehozott vállalat a könyveit vezeti. (Ha például Romániába befektetett egy cég dollárban, akkor a befektetést dollárban tartottuk nyilván, és számoltunk el rá árfolyamnyereséget forintban, miközben a román lejben nyilvántartott tőkeállomány értéke forintban folyamatosan csökkent volna.)

2004-től az újra befektetett jövedelem elszámolása is hozzájárult a fizetési mérleg közzétételének és felülvizsgálata eddigi rendjének 2004-től érvényes átalakításához. Az EU-csatlakozással kapcsolatban 2004 májusától is módosul a fizetési mérleg öszszeállításának folyamata. (Ezzel kapcsolatosan lásd az MNB 2004. január 5-i közleményét: http:// www.mnb.hu/dokumentumok/

sajtokozl0105_hu.pdf.)





>> A tőkebefektetések közzététele, revíziója



Havi fizetésimérleg-statisztika 2004. júniusban (2004. áprilisról) fog utoljára megjelenni. Ezt követően az MNB nem tesz közzé havi adatokat. A részletes fizetési mérleget és a hozzá kapcsolódó állományi statisztikát - az eddigi gyakorlatnak és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelően - negyedévente hozzuk nyilvánosságra, a tárgyidőszakot követő 90 napos határidővel.

A külkereskedelmi statisztikában a vámstatisztikát váltó közvetlen vállalati adatszolgáltatási (intrastat/extrastat) rendszer adatrevíziós gyakorlatával összhangban a fizetési mérlegben a negyedéves adatok publikálásakor revideáljuk a tárgyidőszakot megelőző két negyedévet. Éves fizetésimérleg-adat először az év végét követő szeptemberben jelenik meg, amely tartalmazza a végleges áruforgalmi és szolgáltatási adatokat, és előzetes adatot az újra befektetett jövedelmekre vonatkozóan. Ezt először a következő márciusban, a tárgyévet követő 15. hónapban revideáljuk a közvetlen tőkebefektetésre vonatkozó részletes (ágazati és országbontást is tartalmazó) statisztikák nyilvánosságra hozatalához igazodva. Ekkor nem jelenik meg önálló fizetésimérleg-közlemény, csak a közvetlen tőkebefektetés miatt indokolt változtatásokat vezetjük át az internetes idősorokon. A végleges újra befektetett jövedelmeket és működőtőke-állományt tartalmazó fizetésimérleg-statisztikákat a tárgyévet követő második év szeptemberében, azaz a tárgyév végét követő 21. hónapban tesszük közzé. A revíziós politika változása az újra befektetett jövedelmek elszámolása miatt először a 2004. szeptemberi publikációt érinti: ekkor jelenik meg a már nem becsült adatokat tartalmazó 2003. évi, illetve a végleges 2002 éves fizetési mérleg. Az új negyedéves revíziós politika is ekkor indul: 2004. szeptemberben kerül sor először a megelőző két negyedév, a 2003. IV. és 2004. I. negyedév felülvizsgálatára.