A legjobb a vegyipar és a gépipar helyzete

Magyarországon kiemelkedő az innovatív vállalkozások részesedése a vegyiparban, amely a feldolgozóipar amúgy is magas, 28,8 százalékos átlagos arányának bő kétszerese. Ezenkívül a gépiparban - a villamosgép- és műszergyártásban - is, ahol 45 százalék feletti az innovatív cégek aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban végzett felméréséből. E szerint azonban a szolgáltatószektorban lényegesen kedvezőtlenebb a kép: az innovatív vállalkozások részesedése nincs 12 százalék. Ez abból is adódott, hogy míg az iparban viszonylag pontosan definiálható, hogy mi minősül (mi tekinthető) innovációnak, a szolgáltatásban kevésbé.

Az innovatív vállalkozásokon belül 70 százaléknyi foglalkozik termékinnovációval. A feldolgozóiparban csaknem háromnegyed az arány, a szolgáltatásban közel kétharmad.

A felvétel tanúsága szerint az innovációs tevékenység erősen összefügg a vállalkozások méretével. Az 500 főnél többet foglalkoztatók között a legnagyobb az innovatív vállalkozások aránya (42,9 százalék), de bizonyos gazdasági ágazatokban (például az élelmiszeriparban és az egyéb szolgáltatások között) a 250-499-es létszám-kategóriában érték el a legjobb eredményeket. Egy-két kivételtől eltekintve a kisebb szervezetek helyzete szinte minden ágazatban kedvezőtlenebb.

A vegyes vállalkozásoknál az átlag kétszerese az innovatív szervezetek részesedésének aránya, a csak hazai tulajdonú cégeknél ennél csaknem két százalékponttal alacsonyabb. Az összes vállalkozás több mint 86 százaléka volt kizárólag magyar tulajdonú, az innovatív cégeknek mindössze 76 százaléka.

A termékinnovációban a vállalkozások túlnyomó többségénél a fejlesztő döntően a saját szervezet (71 százalék) volt, átlagosan hasonló arányban fejlesztettek közösen, vagy főleg külső intézménnyel (16-13 százalék). Az eljárásinnovációnál valamivel magasabb a más szervezetek részvételi aránya. Az innováció ráfordításai között a legnagyobb részt az új technológia beszerzése tette ki (37 százalék), a kutatási, fejlesztési tevékenység és a gépek beszerzése hasonlóan egynegyed-egynegyed arányú. Az 50-250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál az átlagos kétszeresét, 56 százalékot tettek ki a k+f ráfordítások. Az 500 főnél nagyobb cégeknél ez az arány a 10 százalékot sem érte el, bár az innovátorok több mint fele folyamatosan kutatott, fejlesztett.

Az innovációt ösztönző tényezők közül a vállalkozások csaknem háromnegyede a piaci részesedés növelését ítélte legfontosabbnak, s közel ilyen fontosnak a minőség javítását. A költségcsökkentés és a kapacitás növelése kisebb szerepet játszott a fejlesztésekben.

Az információforrások közül a vállalkozások a piacot, ezen belül a megrendelőket, az ügyfeleket, a vevőket tartották a legjelentősebbnek. Emellett még a cégen belüli, belső források a meghatározók. A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek fontossága az utolsók között szerepelt.

Az innovációt akadályozó tényezők sorában a megfelelő források hiánya volt az első, a második pedig a túl magas innovációs költség. Jelentős hátráltató ok a gazdasági kockázat és a megfelelő felhasználói fogadókészség is. Az információ hiányát kevésbé tartották gátnak.

A felmérés Magyarországon a maga nemében az első olyan volt, amely szélesebb körben, nagyobb mintán, egy hároméves időszakot felölelve mérte a vállalkozások innovációs tevékenységét. Az így szerzett információ nemzetközileg összehasonlítható formában áll rendelkezésre. (VZs)