A többség kenőpénz nélkül is boldogul

A magyar lakosság többsége szerint a mindennapi életben korrupció nélkül is lehet boldogulni. Ez a vélemény az átlagosnál jobban elterjedt a korcsoportok közül a 30 évesnél fiatalabbak, nemek szerint a nők, lakóhely szempontjából a 10 ezer lakosúnál kisebb településen élők és a közepes vagy alacsonyabb jövedelműek között. Nem is ad soha kenőpénzt a felnőttek 44 százaléka, és további 25 százalék is csak ritkán.

Többek között ezt tárta fel a GfK Piackutató Intézet tizennégy közép- és kelet-európai országban végzett, "Korrupciós klíma" című közvéleménykutatása. Mindegyik országban a 15 éveseket és idősebbeket fontos szempontokból reprezentáló 1000-1000 lakost kérdeztek meg személyesen.

Tizennégy ország átlagában a válaszadók 57 százaléka boldogul az életben kenőpénz nélkül vagy úgy, hogy csak ritkán ad. Valamivel alacsonyabb, 53 százalék a magyarok aránya.

Legtöbben tartják szükségtelennek a csúszópénzt Szlovéniában (a megkérdezettek 75 százaléka), Lengyelországban és (71) és Észtországban (71).

A másik véglet az a vélemény, amely a kenőpénzt természetesnek vagy legalábbis elfogadhatónak tartja. Ezt képviseli a szlovák megkérdezettek 67, a csehek 61 és az ukránok 52 százaléka.

A tizennégy ország lakóinak átlagosan 60 százaléka soha nem korrumpál senkit. Ritkán ad nemzetközi átlagban 14 százalék, - míg Magyarországon 25 százalék. Többször szokott csúszópénzt adni a nemzetközi átlag 15, - míg a magyarok 23 százaléka. Rendszeresen a régiós átlag 2, - a magyarok szintén 2 százaléka. Összesítve: a magyarok a közép- és kelet-európai átlagnál gyakrabban élnek a kenőpénz lehetőségével.

A korrupcióval szembeni harcot személyesen is támogatni, például részvétellel utcai tüntetésen a magyarok 26 százaléka lenne hajlandó, szemben a tizennégy ország 37 százalékával. Általában többséget képviselnek azok, akik nem éreznek kedvet a korrupció elleni küzdelemhez.(GfK Piackutató Intézet)