Az idén Oroszországot favorizálja az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 13 éve segíti a gazdasági átalakulást a tágabb értelemben vett kelet-európai térségben, ám ez még azokban az országokban sem zárult le teljesen, amelyek a jövő hét végén csatlakoznak az Európai Unióba. Tony Blair brit miniszterelnök ezzel summázta az EBRD éves közgyűlésén az első körben belépők helyzetét. Tény, hogy a tíz újonnan belépő az idén már aligha számolhat akkora mértékű támogatással, mint az elmúlt évben, jóllehet már az elmúlt három év is a londoni székhelyű szervezet szerepének visszahúzódása jegyében telt el. Három éve ugyanis még 1,6 milliárd euró értékben folyósított az EBRD új finanszírozást a közép-európai csatlakozó térségnek, ami 2003-ra 1,1 milliárdra apadt. Ez az elkövetkező öt évben egymilliárd euró körül stabilizálódhat, legalábbis Jean Lemierre elnök meglátása szerint a szervezet mintegy 4 milliárd eurós keretéből ennyit szánhat ennek a régiónak.

Magyarország ennél is komolyabb visszaeséssel számolhat, hiszen Tarafás Imre, az EBRD igazgatója azzal is elégedett lenne, ha a tavaly megvalósult 379 millió eurós finanszírozási öszszeg felét sikerülne elérni 2004-ben. Hazánk egyébként így is előkelő helyet mondhat magáénak: az EBRD fennállása során 66 aláírt programmal büszkélkedhet, 1526 millió euró értékben, ami a londoni szervezet teljes finanszírozásának 6,7 százalékát takarja. Magyarország ezzel a negyedik helyet szerezte meg, az élen Oroszország áll 5174 millió euró finanszírozásával, amelyet Lengyelország (2843 millió) és Románia (2361 millió) követ a sorban.

A 2004-es esztendő abszolút favoritjának Oroszország tekinthető: az EBRD rekordösszegű, 1,3 milliárd eurós befektetésre készül az idén, ami 200 millióval haladná meg az elmúlt évit. Újdonságnak ígérkezik az is, hogy a bank befektetéseinek egy részét rubelben szeretné megvalósítani, bár ezt még tárgyalásoknak kell megelőznie a moszkvai illetékesekkel. A gazdasági növekedés biztató, a befektetési klíma kiszámítható, amiben a központi hatóságok is számottevő szerepet játszottak - hangzik az EBRD elemzőinek indoklása. Kritikai észrevétel alól azonban Oroszország sem mentes: az EBRD azt szorgalmazza, hogy liberalizáció és az energiaszektoron kívüli befektetések támogatása révén az orosz gazdaság szerkezete jóval diverzifikáltabbá váljon.

Az EBRD stratégiai irányváltásának másik része a délkelet-európai országok előtérbe kerülése, amelyet egyébként meglehetősen kockázatos térségként jellemzett Lemierre. Egyedül az adományozó országok segítségével válhatna lehetővé, hogy a bank tevékenységi területéhez tartozó hét legszegényebb országban a jelenlegi évi 90 millió euróról 150 millióra növeljék a befektetések összegét. A londoni szervezet a magánszektort helyezné előtérbe, különösen a kis- és középvállalkozások által elérhető bankszolgáltatások fejlesztését preferálná. A tervekben emellett a közszolgáltatások, így a csatornázás, a fűtés, az áramellátás és a közlekedés is befektetési célterületként szerepel.