Az OTP Bank folytatja a terjeszkedést a régióban
Az OTP Bank jó ütemben "tálalta" immár harmadik külföldi akvizícióját: a legnagyobb magyar hitelintézeti csoport 2003-as gyorsjelentésének februári közzétételekor Csányi Sándor elnök-vezérigazgató még csak annyit közölt, hogy megkezdték egy viszonylag kis méretű, tízegynéhány fiókos romániai hitelintézet átvilágítását. Bár a piacon egy-két napon belül már mindenki arról beszélt, hogy a RoBank a kiszemelt célpont, az OTP Bank az utolsó percig - a tegnapi szerződés-aláírásig - következetesen titokban tartotta az új szerzemény kilétét. A hivatalos közzétételre tegnapig kellett várni, így a részvényesek közvetlenül az OTP Bank éves közgyűlése előtt értesülhetnek az örömteli eseményről. (Egyedül a román Mediafax törte meg idő előtt a csendet: a hírügynökség hétfőn este "az üzletkötéshez közelálló forrásokat" idézve közölte, a felek a múlt héten megegyeztek, hogy április 28-án, szerdán írják alá a szerződést.)
A RoBank székhelyén sem tartozik a legnagyobb hitelintézetek közé - piaci részesedése egy százalék körüli -, viszont a benne szerzett 100 százalékos tulajdon rendkívül értékes az OTP Bank szempontjából. Köztudott, hogy a magyar hitelintézet évek óta igyekszik megvetni a lábát a romániai piacon, ám az eddigi próbálkozások - igen könnyen behatárolható okokból - kudarcot vallottak. A mostani üzlet révén viszont a magyarországi bank kapukon belülre jutott, és csak idő - illetve beruházások - kérdése, hogy megfelelő méretűvé fejlessze új szerzeményét.
Az OTP Bank vezetői gyakran hangsúlyozzák a kellő óvatosság elvét a hitelintézet működése kapcsán, és nincs ez másként az akvizíciós lépésekkel összefüggésben sem. Prudenciális okokkal magyarázta az OTP az albán takarékpénztár tenderéről történt visszalépést is: mint kiderült, nem ok nélkül, hiszen az eladót képviselő albán pénzügyi tárca az ajánlatok leadását követően is módosította - a számára előnyösebbnek tűnő formájúra - a privatizációs feltételeket.
Az eddigi terjeszkedési lépések úgy tűnik, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az OTP csoporthoz 2002 áprilisa óta tartozó OTP Banka Slovensko a. s. - az OTP Bank Rt. 2003-as évről készített tőzsdei gyorsjelentése szerint - tavaly 47 százalékkal, 161,9 milliárd forintra növelte mérlegfőösszegét. Figyelemre méltó, hogy a magyar számviteli szabályok szerint számolt nettó kamatbevétel 41,9 százalékkal nőtt 2002-höz viszonyítva, így közelítette a 4,7 milliárd forintot. Az átlagállományok alapján számított kamatmarzs 3,52 százalékot ért el, ami 68 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A kiadás/bevétel arányt 103,7 százalékra sikerült leszorítani 2003-ban, ami kevesebb mint fele a megelőző évi számnak. A bank által kezelt lakossági folyószámlák száma 47,6 százalékos növekedést követően megközelítette a 94 ezret, a hitelszámláké pedig - 471 százalékos bővülést követően - a tízezret. A kibocsátott bankkártyák száma 131,7 százalékkal, több mint 86 ezerre növekedett. A társaság adózás előtti vesztesége töredékére, 230 millió forintra csökkent, és erre az évre vonatkozóan már kimutatható mértékű nyereséggel számol a tulajdonos.
Hasonlóan szép eredményeket produkál a bolgár leány DSK Bank is: a szófiai székhelyű hitelintézet múlt héten tartott közgyűlése a 2002. évit 70,5 százalékkal meghaladó, 60,8 millió leva adózás előtti, illetve 46,5 millió leva adózás utáni nyereséggel fogadta el a bank mérlegét. A bolgár leánybank internetes honlapján közzétett tájékoztatás szerint 2003. december 31-én a DSK Bank eszközmegtérülési mutatója 2,1 százalék volt, tőkemegtérülési mutatója pedig 16,5 százalék. Mint Bulgária legnagyobb hitelezője, az előző évhez képest 31,2 százalékkal, 1255 milliárd levára növelte 2003-ban hitelportfólióját, a természetes személyeknek nyújtott hiteleinek értéke 25 százalékkal, a vállalkozási hiteleké pedig 63 százalékkal emelkedett. Az OTP az idén tovább erősítheti bulgá-riai jelenlétét, hiszen az OTP-Garancia Biztosító a napokban kapta meg a felügyeleti engedélyt két bolgár biztosítótársaság megalapítására.
Az OTP vezetői a továbblépésről érthető okokból óvatosan nyilatkoznak, hiszen a lehetőségeket, és a privatizáció menetét nagyban meghatározzák a célországokban uralkodó politikai, gazdasági viszonyok is. A célországok köre mindenesetre viszonylag állandó: a leggyakrabban emlegetett államok közé Szerbia és Montenegró, illetve Horvátország tartozik.
Ami Szerbia és Montenegrót illeti: Csányi Sándor korábbi közlése szerint már két éve várnak arra, hogy végre meginduljon az országban a bankprivatizáció. Horvátországban szintén van vételre kiszemelt hitelintézet, ám annál még jelentős eltérések mutatkoznak a vételárról kialakított álláspontok között. Később Ukrajna is szóba jöhet, és - Csányi korábbi nyilatkozata szerint - a szlovák leánybank révén az uniós csatlakozást követően a cseh bankpiacon is fiókokkal jelenhet meg az OTP.
