Berlin az EU-pénzekkel zsarolna?

"Az új tagoknak adópolitikájuk kialakításakor nem lenne helyes csupán a külföldi befektetők érdekeit figyelembe venniük" - vélte a szóvivő.

Német részről immár hetek óta egyre erősödő nyomás irányul az új tagokra az adóverseny miatt. Szokatlan módon ebben a kérdésben egy platformra került Schröder kancellár és a másfél évvel ezelőtti szövetségi parlamenti választásokon kihívójaként őt kis híján legyőző Edmund Stoiber bajor tartományi miniszterelnök. "A német adófizetők pénzén nem szabad finanszírozni a német munkahelyek Kelet-Európába telepítését" - mondta Stoiber a közelmúltban egy lapinterjúban. Hans Eichel pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy "a közösségen belül az adódömping elfogadhatatlan, márpedig a nullaszázalékos adókulcs egyértelműen adódömping".

Eichel arra célzott, hogy Észtországban egyáltalán nem kell vállalati nyereségadót fizetniük a cégeknek az újra befektetett nyereség után, de elemzők szerint egyértelmű, hogy a magyar, a szlovák vagy a lengyel nyereségadó-ráta is csípi egyes német politikusok szemét.

A 2004-2006 közti időszakra már eldőlt az új tagok számára elérhető uniós források nagysága, így bármiféle pénzügyi természetű "zsarolásra" csak 2007-től nyílhatna mód. Elemzők ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a 2007-2013 közti időszak számaival kapcsolatban csak 2005 végén kell döntést hozni, s a mostani harcias kijelentések dacára az érdemi egyeztetések is csak az idei év november után, az új Európai Bizottság felállását követően várhatóak. Az adópolitikában csak egyhangúlag hozhatnak bármilyen döntést a tagállamok, és az Egyesült Királyság, illetve Írország hallani sem akar semmiféle új, közösségi szintű adószabályról. A belépés után az új tagállamok döntő többsége is hasonló álláspontra helyezkedik majd.

Az adóverseny egyébként nem a keleti bővítéssel jelenik meg az EU életében, hiszen Írország a 2001-es 20 százalékról 2003-ra 12,5 százalékra csökkentette a nyereségadót, sőt, Mario Monti jelenlegi uniós versenyügyi biztos az előző ciklusban (1995-1999 között), akkor még az egységes belső piacot felügyelő biztosként, tevékenységének egyik fókuszába éppen az adóparadicsomok elleni harcot állította. Jelenleg azonban az EU jogosítványai igen korlátozottak e téren, csupán a versenytorzító állami támogatások kontrolljának jelszavával tud fellépni Brüsszel, de ez sem vonatkozik olyan esetekre, amikor minden vállalatot egyformán érintő intézkedésekről van szó.

Az uniós döntéshozókat ráadásul élesen meg is osztja az adóverseny megítélésének kérdése. A napokban egy újságíró-konferencián például az Európai Parlament liberális frakciójának egyik tagja, Christopher Huhne azt fejtegette lapunk kérdésére, hogy szerinte igen káros lenne az unió egészének gazdasági fejlődése szempontjából, ha egységes nyereségadószintet határoznának meg. A területet felügyelő bizottsági tag, Frits Bolkestein is hasonló nézeteket vall. Pierre Defraigne, a bizottság kereskedelmi főigazgatóságának helyettes vezetője az említett konferencián élesen szembeszállt a szerinte káros adóversennyel, és lapunk kérdésére azt is leszögezte, hogy szerinte tíz éven belül létrejön az általa is szorgalmazott minimális nyereségadószint.

A pénzügyi tárca nem tart retorziótól a magyar társaságiadó-szint miatt - mondta el lapunk kérdésére a PM sajtóosztálya. A jelenleg 16 százalékos adókulcs megfelel az EU minimumkövetelményeinek. A tárca rámutatott: a versenyképességet meghatározó közterhek közül nincs értelme egyetlen adónem kiragadásának.

Információink szerint a társasági helyett az iparűzési adó átalakítása lehet a reform következő lépése. Az MSZP-frakció álláspontja szerint legalábbis a társasági adónál nem érdemes változtatni. Március elején még Medgyessy Péter miniszterelnök úgy foglalt állást: szívesen látná és reálisnak tartja a társasági és az iparűzési adó csökkentését. Munkaadói vezetők arra a megállapodásra emlékeztetnek, mely szerint a kormány tavaly vállalta: 2005-ben újabb két százalékponttal csökkenti a társaságiadó-kulcsot, és hosszabb távon a 12 százalékot célozza meg. Legfőbb érv a csökkentés mellett éppen az lenne: könnyen érthető üzenetet juttathatna el a beruházókhoz, ha ez az adónem nálunk lenne a legalacsonyabb Európában.