Borúlátás Csehországban

Sem az életszínvonal, sem a gazdasági növekedés nem mondható ma jónak Csehországban - derül ki a kormánynak készült legfrissebb tanulmányból. A kabinet ezért reméli, hogy a sivár jövőkép megnyitja majd az ajtót az EU strukturális alapjai előtt - írja a Prague Post.

A tanulmány szerint az alacsony képzettségi és innovációs szintnek tulajdonítható, hogy az ország gazdasági növekedése jóval elmarad a többi csatlakozó ország mögött. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank várakozásai szerint míg a szomszédos Szlovákiának a tavalyi 4,2-ről 4,4 százalékra emelkedik a GDP-növekedése, addig Csehországban a tavalyi 2,9 százalék után idén 4 százalékos bővülés várható.

A területi fejlesztési minisztérium szerint az írországihoz hasonló reformokra van szüksége az országnak. Egyes közgazdá-szok szerint radikális reformokkal akár a 6 százalékos GDP-növekedés is elérhető lenne.

A kevésbé borúlátók azonban úgy vélik, hogy egy ilyen hipotetikus állítást bármely ország elmondhatna magáról. A prágai lap által megszólaltatott egyik elemző szerint igaz ugyan, hogy a cseh gazdaság az egyik legproblematikusabb a régióban, de a leginkább fejlett is. Ebből következően aligha lehet számítani olyan látványos növekedésre, mint a szegényebb balti államokban. Szlovénia után Csehországban a legmagasabb az össz- és az egy főre eső GDP is - emlékeztet a közgazdász.

Az innováció és az oktatás ugyanakkor valóban igen rosszul áll Csehországban. A lakosság kevesebb mint 12 százalékának van egyetemi diplomája (Magyarországon 17, Lengyelországban 15 százalék). A munkások termelékenysége pedig csak az EU-átlag 55 százalékát éri el.