Európa engedne a 48-ból
Körvonalazódni látszik a munkahetet 48 órában maximalizáló uniós irányelv változásának módja (VG, 2003. november 14.). A munkaidő számításánál az eddigi négy hónapos átlag helyett 12 hónap átlagát kellene alapul venni - vélik a kormányok szociális partnerei és az Európai Bizottság. A tárgyalásokon azért találták ezt a legmegfelelőbb megoldásnak, mert ezáltal a vállalatok rugalmasabban tudnák igazítani termelésüket a megrendelések ingadozásához - írja a Handelsblatt.
A tíz éve érvényben lévő irányelv reformjának középpontjában egyébként egy olyan irányú változás áll, aminek értelmében az orvosok, tűzoltók és más hasonló foglalkozások esetében, ahol készenléti szolgálatot teljesítenek, lehetővé tennék a 48 órás plafon túllépését (VG, 2004. március 9.). Az elmúlt hónapokban több ország (Német-, Francia-, Spanyolország, Hollandia és Luxemburg) is alkalmazta az opt-out záradékot a szálloda- és vendéglátóiparban.
A reformig még eltelik néhány év - jósolta Sztavrosz Dimasz szociális biztos szóvivője. Nem valószínű ugyanis, hogy a tanács és a parlament még 2005 vége előtt elfogadja a még be sem nyújtott előterjesztést. (Dimasz 2004. március 11-én váltotta Diamantopoulout a biztosi székben.)
Nem időszerű arról beszélni, hogyan érintheti a direktíva reformja Magyarországot, mivel még csak javaslatok születtek az EU-ban is, és nem lehet tudni, hogy mi lesz a végső döntés - mondta lapunknak Fodor T. Gábor. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) jogi főosztályának munkatársa hangsúlyozta, hogy még hónapokba, de akár évekbe is telhet, mire valóban keresztülviszik az irányelv-módosítást.
A tárca kész tárgyalni a munkaidő csökkentéséről, a megvalósuláshoz azonban elsősorban a munkaadói és munkavállalói oldalnak kell megegyezésre jutnia - mondta a Világgazdaságnak Herczog László, az FMM államtitkára. Elmondta, az alapvető problémát az okozza, hogy míg a munkáltatói oldal úgy véli, nem időszerű a kérdéssel foglalkozni, addig a szakszervezetek szeretnék, ha egyszerűen törvényben mondanák ki a munkahét csökkentését 38 órára. Így a munkavállalók nem fogadják el a tárcának azon javaslatát, hogy készítsenek elemzéseket ágazatonként az intézkedés várható hatásairól.
Európában egyébként a munkaidő csökkentése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Több uniós országban ugyanis korábban jóval 40 óra alá csökkentették a munkahetet, Franciaországban például 35 órára. A várakozásokkal ellentétben a munkahelyteremtést mégsem segítették elő a változások, sőt ma már ott tartunk, hogy egyes iparágakban a vállalatoknak sikerül újra 40 órás munkahétben megegyezni a munkásokkal.
