Forradalom a versenyjogban

Az EU bővítése csak előmozdítója, de nem kiváltó oka volt a versenyjog reformjának - írja a bizottság versenypolitikai hírlevele. A reformcsomag a kartellek visszafogására, a monopolhelyzetek felszámolására törekszik, nagyobb mozgásteret biztosít a piac törvénytisztelő szereplőinek, és csökkenti a bürokráciát. Az új szabályozások értelmében a vállalatoknak nem kell minden ügyben az Európai Bizottsághoz fordulniuk, de megnő a brüsszeli végrehajtó testület ellenőrző szerepe. A nemzeti versenyhivatalok helyben vizsgálhatják a szabálysértő magatartást, és intézhetik a panaszok kezelését, a döntésről bárki tájékozódhat az európai versenyhálózatban (ECN), ezt a bizottság illetékes főigazgatósága és a nemzeti versenyhivatalok alkotják.

A reformcsomag egyik eleme az új antitröszt-szabályozás. Ez a nemzeti versenyhatóságokra és -bíróságokra ruházza a közösségi alapszerződés versenyjogi alapszabályait tartalmazó 81. cikkely érvényesítését, és növeli a bizottság ellenőrző szerepét. A háromnál több tagállamot érintő fúzióknál a bizottság illetékessége az elsődleges, versenyellenes egyesülés esetén közbeavatkozhat a brüsszeli testület, de lehetséges lesz a felülvizsgálat rugalmasabb ütemezése. Bevezetik továbbá az ágazati mentességi szabályozást a cégközi technológiatranszfernél.

Egyáltalán nem könnyítette meg a magyar versenyjogi szakemberek dolgát, hogy valamennyi tagállamnak is fel kellett készülnie az új rezsimre, amely mindenütt egyszerre lép hatályba, s ez alól a csatlakozó országok sem élveznek kivételt - nyilatkozta lapunknak Tóth Tihamér, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese, a versenytanács elnöke. Elmondta: a versenyhatóság módszeresen, tíz éven át készült az uniós csatlakozásra. Harmonizálta a versenyjogot, változtatott szervezetén, áttanulmányozta a közösségi jogeseteket. Ehhez képest komoly erőpróbát jelentett a közelmúltban közzétett közösségi eljárási rendelet megkövetelte feladatok elvégzése.

Az unióban talán elsőként a magyar versenytörvényt igazították a megváltozott szabályokhoz. Hónapok óta folyik a GVH-t a többi tagállami versenyhatósággal és az Európai Bizottsággal összekötő számítógépes rendszer beüzemelése. Május elsejétől a versenyhatóságnak a tagállamok közötti kereskedelmet érintő ügyekben közvetlenül kell alkalmaznia a közösségi jogot a magyar vállalatokkal szemben. Akcióba léphet külföldi cégcsoport jogsértő magatartása miatt is. Eközben szükséges beilleszkednie a versenyhatóságok közötti munkamegosztásba. A tagállamok közötti kereskedelmet érintő ügyeket be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, és az bármelyiket magához vonhatja. Nem csak az új esetek okozhatnak gondot, hanem a folyamatban lévők megítélése is. Ha azok a tagállamok közötti kereskedelmet érintik, úgy rájuk a közösségi szabályok alkalmazandók.

Hazai ügyekben viszont a magyar versenyjog érvényesül. Míg például közösségi szinten a cégeknek maguknak kell eldönteni, hogy versenykorlátozó magatartásuk a megengedhető kivételek közé tartozik-e vagy sem, addig nálunk továbbra is él az egyedi mentesítés lehetősége.