Francia keresztlépések az elnökségért
A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést tekinti prioritásnak Nicolas Sarkozy, az újonnan kinevezett francia gazdasági és pénzügyminiszter, akiről sokan feltételezik, hogy Jacques Chirac csak azért nevezte ki erre a reménytelenül népszerűtlen posztra, hogy rövid úton elejét vegye elnöki ambícióinak. Ugyancsak a majdani elnökválasztás vezérelhette az államfőt akkor, amikor a sikeres külügyminisztert, Dominique de Villepint áthelyezte a belügybe (Sarkozy előző hivatalába): nem lehet valakiből esélyes elnökjelölt, ha nincs belpolitikai tapasztalata. Az új külügyminiszter az Európai Bizottságból reimportált, Chirac-pártinak ismert Michel Barnier, aki a The Washington Post szerint várhatóan elődjénél inkább európai dimenziót kölcsönöz majd a francia külpolitikának.
A jelennél maradva, az elemzők többsége azt feltételezi, hogy Jean-Pierre Raffarin harmadik kormányfői megbízatása rövid életű lesz: a júniusi európai parlamenti választásokig tart, vagy - ha addig nem történik meg - az egészségügyi reform parlamenti jóváhagyásáig. Ilyen rövidre tervezett kormányhoz tulajdonképpen luxus ekkora átszervezést végrehajtani - vélik.
Sarkozy első nyilvános szereplésére ma és holnap, az EU-pénzügyminiszterek írországi nem hivatalos találkozóján kerül sor, ahol kollégái arra várnak választ tőle, hogy Párizs tartja-e magát elődje deficitvállalásához: az idén a GDP 3,6, jövőre 3 százalékára csökken a költségvetés hiánya. Sarkozyre vár az államfő többi gazdasági napirendi pontjának kipipálása is: közegészségügyi reform, a közalkalmazotti állomány csökkentése, a munkahelyvédő munkaügyi törvénykezés átalakítása, a privatizáció folytatása, és választási csalétkének, az adócsökkentésnek a végigvitele.
