Globális tehetetlenség

A kormányok, a vállalatok, a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek alig tesznek valamit az ENSZ millenniumi nyilatkozatában foglalt fejlesztési célok elérése érdekében - figyelmeztet a genfi Világgazdasági Fórum által életre hívott Globális Kormányzati Kezdeményezés (GGI) jelentése. A most első ízben elkészített értékelés számba veszi a 2000 szeptemberében 189 ország által elfogadott, 2015-ig megvalósítandó célok terén elért haladást. A mérleg kiábrándító: tavaly csak mintegy harmadát tették meg az illetékesek mindazon erőfeszítéseknek, amelyeket a vállalások időarányosan indokoltak volna.

Aggasztónak tartják a jelentés szerzői azt, hogy a Közel-Keleten, Afrikában és Dél-Ázsiában nemhogy csökkenne, de éppen hogy nő az éhezők aránya. Az iskolázottsági ráták sem javulnak, és az üvegházhatású gázok kibocsátása terén sem észlelhető kedvező elmozdulás, jóllehet ezek az agrártermelést, az erdőket és a vízkészleteket egyaránt károsítják. A szárazföldek 12 százaléka természetvédelmi területnek számít, ám a kormányok a szükséges 30 milliárd dollár alig negyedét fordítják e védelem betartatására. Különösen fájlalják a szerzők, hogy a WTO cancúni fordulója keretében nem sikerült tető alá hozni azt az agrárkereskedelmi liberalizációs megállapodást, amely jelentősen javította volna a fejlődő országok esélyeit.

Eredmények persze vannak. A malária visszaszorítását célzó nemzetközi kampányra egyre több pénz jut, és több ország - köztük Kína - a szegénység leküzdése terén is jelentős eredményeket ért el. Összességében azonban az látszik a jelentésből, hogy a millenniumi célok listája mindaddig írott malaszt marad, amíg a fejlett világ és az üzleti szektor nem nyúl mélyebben a zsebébe.