Gyenge szemek a láncban

Három magyar vállalat és egy oktatási intézmény mutatkozott be a napokban a tudás alapú gazdaságról tartott budapesti világbanki konferencián, melynek témája a versenyképesség növelése volt. Magyarország úgy szerepelt a nemzetközi rendezvényen, mint az innováció terén a csatlakozók között is élenjáró ország. Tapasztalatait külön szekcióban adta át a Knorr-Bremse, a Károly Róbert Főiskola, a Korona Mushroom and Wine Company és a Comgenex. A biotechnológiára szakosodott utóbbi társaság laboratóriumát is meglátogatták a konferencia vendégei, Ürge László vezérigazgató pedig az innováció finanszírozása terén szerzett tapasztalatairól számolt be.

Mint lapunknak kifejtette, bár Magyarország jelentős eredményeket ért el az innováció terén - a terület szabályozása például jórészt azonos a fejlett gazdaságú országokével - az innováció hazai infrastruktúráján bőven van javítanivaló. Hiányos és gyenge még az a lánc, amely a kutatási eredményeket elvezeti a hasznosulásig. Már rögtön a folyamat elején, a kutatóhelyeken (egyetemeken) kellene változtatni a szemléleten, hiszen az alapvetően meghatározza a későbbieket. Még kevés van a következő láncszemet képviselő technológiatranszfer-irodákból, amelyek az új ismeretek útját egyengetik a projektekig, és az olyan helyekből (parkokból) is, ahol az innovatív cégek megtelepedhetnek. Az utolsó láncszem - a kockázati tőke - pedig lényegében alig létezik Magyarországon. Holott éppen a kockázati tőkének kellene finanszíroznia a projektet, amíg az maga el nem kezd értéket teremteni, s ekkor kiszállhatna. Ürge László szerint a kockázati tőke hiányának az az oka, hogy Magyarországon nincsenek meg a projektből való kiszállás lehetőségei. A fentiek miatt maga a Comgenex is nehezen kezdte. Alig jutott kockázati tőkéhez, s helyzete csak akkor javult, amikor (öt éve) nyereségessé vált. Akkortól jórészt maga finanszírozza a projektjeit, majd miután - fedezetként használható - saját ingatlanra tett szert, és hoszszú távú szerződéseket is fel tudott mutatni, már hitelt is kapott. Azóta integrált kutatásokban is részt vesz, és uniós pályázati pénzhez is jutott munkáihoz. Projektjeinek mintegy 60 százaléka sikeres, s ezek 10-24 hónap alatt térülnek meg. A cég jelenlegi fő munkája egy kémiai genomikai projekt. A bő 130 fős cég tavaly tizenkét új munkahelyet teremtett magasan képzett kutatók számára, ez év elején további ötöt. Világszerte körülbelül 250 vevője van. Budapesten van a központja, a fővárosban négy laboratóriuma van, s további egy egysége a fűzfői ipari parkban.

A rendezvényen felmerült fő kérdés az uniós csatlakozás utáni Európa várható innovációs képessége, lehetőségei. Általános volt a vélekedés, hogy a kormányoknak az eddigieknél hatékonyabban kell az innováció forrásait, a vállalatokat e tevékenységre ösztönözniük, ebben egyébként jó példával járnak elöl a nyugat-európai országok. (BHL)