Hatnak a magas kamatok?

Tavaly a nemzetgazdaság különböző szektorait csaknem 1600 milliárd forinttal finanszírozta a külföld - derül ki a tegnap megjelent pénzügyi számlák statisztikából. Ez másfélszer akkora, mint a megelőző öt évben jellemző szint. A megnövekedett finanszírozási igény jól igazolja a 2003-ra összességében jellemző külső egyensúlyromlást, a szektorbontás pedig a mögötte meghúzódó hatásokra is rávilágít.

Az egyensúlyvesztés akár már 2001-ben megkezdődhetett volna, hiszen az államháztartás pozícióromlása ekkor indult, de abban az évben (illetve a következőben) a probléma még nem ütközött ki, mert a vállalati szektor (beruházásainak visszaesésével) látványosan mérsékelte forrásigényét. 2003-ban azonban már annak ellenére romlott látványosan a helyzet, hogy az állami szféra összességében javított helyzetén. Ennek oka, hogy a tipikusan belső forrásként működő háztartások finanszírozási képessége viszont olyannyira visszaesett, hogy ez első három negyedévben - rendkívül szokatlan módon - nettó finanszírozási igénnyel léptek fel. Ezt elsősorban a jövedelmekkel kapcsolatos optimizmus és a kedvező eladósodási lehetőségek okozták.

Örömhír viszont, hogy az utolsó negyedévben a pénzügyi számlák alakulásában is látszik valamelyest a javulás. A lakosság 200 milliárd forint erejéig újrafinanszírozó pozícióba került, amit valószínűleg a magas kamatszint hatására megugró betétállomány eredményezett. (MI)