Ismét esett a német bizalom

A német üzleti bizalom immár sorozatban a negyedik egymást követő hónapja esett áprilisban, demonstrálva: távolról sem beszélhetünk még erőteljes fellendülésről Európa legnagyobb gazdaságában. A "hat bölcs" (Németország hat legnagyobb gazdaságkutató intézete) egyike, a mannheimi ZEW indexe a márciusi 57,6-ről 49,7-re esett - jócskán alatta maradva a Bloomberg 57-es elemzői konszenzusának -, tavaly július óta a legalacsonyabb értéket produkálva.

A konjunktúra- és üzletihangulat-index ebben a hónapban már az ötödik olyan adat, amely kétséget támaszt a német gazdasági élénkülés erejével szemben. Tegnapelőtt a Bundesbank azt közölte, az első negyedévben a bővülés üteme mindössze 0,25 százalékos volt; márciusban lassult a szolgáltatási szektor kibocsátásának dinamikája; az utóbbi tizenkét hónapban a legnagyobb mértékben nőtt a munkanélküliek száma; februárban az export két és fél, az ipari kibocsátás 0,7 százalékkal visszaesett. A ZEW-mutató esését az intézet elnöke úgy kommentálta, korábban a várakozások hajtották felfelé az index értékét, de a fellendülés bizonyítékaival még adós a német gazdaság.

A magyar ipari és exportteljesítményre természetesen hat az immár negyedik hónapja egyfolytában csökkenő ZEW-index, véli Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője, de a hatás nem lesz drámai. Úgy tartja, a tavaly szeptember óta gyorsuló ütemben bővülő ipari kivitel növekedési rátájában számíthatunk némi mérséklődésre. (Decemberben éves alapon megközelítőleg 19, januárban 22, míg februárban 29 százalékkal nőtt az ipari kivitel.) A magyar ipari export egy-két hónapos csúszással szinte együtt mozog a jobban figyelt Ifo-indexszel, amely februárban és márciusban csökkent. A teljes kivitel alakulásában természetesen megmutatkozik majd az annak döntő részét kitevő ipari export dinamikájának mérséklődése, de enyhítheti ennek hatását, hogy az utóbbi időszakban nyugat-európai vállalatok telepítették át termelőbázisaikat hazánkba. (BR)