Jugoszláv sorsra jut az unió?
Kételyeket hangoztat az európai identitás léte és az Európai Unió szakítószilárdsága iránt Joze Mencinger, a ljubljanai egyetem rektora, aki Szlovénia függetlenné válásakor miniszterelnök-helyettesként volt egyik fő irányítója a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérésnek. A Süddeutsche Zeitungban "A bővítés - illúziók és valóság" címmel megjelent cikkében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy szembeötlőek a hasonlóságok az EU és az egykori Jugoszlávia között, különösen, ha a bővítéssel összefüggő gazdasági és politikai kérdések felől vizsgálódik valaki.
A fejlett és a fejletlen, a gazdag és szegény országok közötti szakadék Mencinger szerint olyan feszültségeket teremt, amelyet a szakértők aszimmetrikus sokkoknak neveznek, s ezek megakadályozhatják még a felzárkózási folyamatokat is. Általános a feltételezés, hogy az új tagok behozzák a régieket, de erre a fejleményre egyáltalán nem lehet mérget venni - véli a közgazdász szerző -, mert éves átlagos növekedésük alacsonyabb a GDP-arányos költségvetési hiánynál.
Illúziónak tekinti Mencinger azt a lisszaboni célt, amely szerint az EU 2010-ig a világ leghatékonyabb tudás alapú gazdasági régiójává válhat, 70 százalékos foglalkoztatottsági rátával. A valóságban az európai gazdaság még a mostani recesszión sem bír úrrá lenni, egyre inkább lemarad, és több munkahelyet veszít a termelés külországokba történő kihelyezése miatt - jegyzi meg. Mencinger szerint az EU nem állná ki egy évtizedes recesszió próbáját.


