Költözne a legfelsőbb bíróság
Várhatóan a héten tárgyalja kormány a nemzeti és állami jelképrendszert áttekintő szakértői bizottság jelentését. A Glatz Ferenc vezette grémium egyebek közt javasolja a Miniszterelnöki Hivatal átköltöztetését a földművelésügyi tárca Kossuth téri székházába, és azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság kapja vissza az egykori Kúria, a jelenlegi Néprajzi Múzeum épületét. Így, bár évekbe telik, de ismét az igazságszolgáltatásé lehet a 19. század végén, kifejezetten e célra emelt és az ítélkezést egészen 1950-ig szolgáló épület. Az előzetes számítások szerint egy-másfél milliárd forintos átalakítással tehető ismét alkalmassá a bíráskodásra.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a Világgazdaságnak utalt arra, hogy Európa-szerte és a tengerentúlon egyaránt történelmi épületekben működnek a legfőbb ítélkező fórumok. A Legfelsőbb Bíróság méltó elhelyezést nyerne a hatalmi ágakat szimbolizáló Kossuth téri miliőben. Szüksége is van az épületre, hiszen jelenleg a Markó utcai igazságügyi palotában a Legfőbb Ügyészséggel és a Fővárosi Ítélőtáblával társbérletben dolgozik. Közismert, hogy csak a tábla egy részének jut itt hely: kétharmada a Duna másik partján, bérelt helyen működik. A bérleti szerződés három évre szól, és megközelítőleg egymilliárd forintba kerül. Ha a kormány elfogadja a jelképbizottság javaslatát, a teljes ítélőtábla birtokba veheti a Markó utcai épületet.
A Néprajzi Múzeum a hajdani Kilián laktanya épületegyüttesében kapna otthont. Így a Nagykörútnál egy múzeumi centrum alakulhat ki, hiszen kőhajításnyira van az Iparművészeti Múzeum és a napokban megnyitott Páva utcai Holocaust Emlékközpont. A Néprajzi Múzeum elhelyezése a becslések szerint 3-4 milliárd forintot emészthet föl.
Lomnici hangsúlyozta: a jövőre nézve, a tervezés miatt fontos számukra a kormány döntése, hiszen jól tudják: jóváhagyás esetén a helycserék ütemezése, végrehajtása az ország teherbíró képességének függvénye. (MKK)
