Korlátozás viszonosság alapján
A viszonosság alkalmazásával Magyarország három csoportba sorolja az Európai Gazdasági Térség (az EU plusz Norvégia, Izland és Liechtenstein) országait aszerint, hogy ők milyen elbánásban részesítik a magyar munkavállalókat - közölte egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Ladó Mária, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója.
Az első csoport, vagyis a munkaerőpiacukat maradéktalanul megnyitók esetében (Egyesült Királyság és Írország) Magyarország sem alkalmaz semmiféle korlátozást. A második csoport, vagyis azon államok esetében, amelyek kizárólag a csatlakozási szerződésben kötelezően előírt három (kisebb) könnyítést hajlandóak alkalmazni a jelenlegi szabályozáshoz képest, Magyarország is fenntartja a munkavállalási engedélyek rendszerét, és szintén csak erre a három könnyítésre hajlandó. Ezek: a már legalább 12 hónapja legálisan foglalkoztatottak számára a további engedély automatikus kiadása, a közösségi preferencia elve, vagyis az, hogy az adott ország munkavállalója egy konkrét állás betöltésére való jelentkezésnél előnyt élvez az EGT-térségen kívülről érkező jelentkezőkkel szemben, továbbá a családtagok munkavállalási engedélyeinek kiadása, ha a család egyik tagja már rendelkezik engedéllyel.
A harmadik csoportba azon országokat sorolják, amelyek ugyan nem liberalizálnak teljesen, de jelentősen könnyítenek a magyarok munkavállalási feltételein. Az ő állampolgáraik esetében könynyített engedélyezési rendszert alkalmaz majd a kormány, vagyis ők a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül juthatnak munkavállalási engedélyhez.
A viszonossági rendszer nem érinti a vállalatok kulcsszemélyzetét. Ezekre a speciális szaktudást igénylő, gyakran vezető beosztásokra jelentkező külföldiek esetében egyik országcsoport esetében sem vizsgálják majd (mint ahogy eddig sem tették) a munkaerő-piaci helyzetet, esetükben tehát szinte automatikus lesz az engedély megadása.
A viszonossági rendszer csupán átmeneti korlátozást jelent, maximum hét évig tartható fenn. Ha a partnerek szabályozása enyhül, a magyar kormány is kész továbbmenni a liberalizáció útján.
A velünk együtt csatlakozó országok állampolgárai előtt teljesen megnyílik a magyar munkaerőpiac, csupán munkaerő-piaci zavarok esetén bevezethető védintézkedésekre van mód. Ezeket a munkavállalókat is regisztrálják azonban, s ha az adatok azt mutatják, hogy valamely foglalkozási ágban vagy földrajzi régióban súlyos zavarok merülnek fel, akkor a kormány kezdeményezheti a védintézkedések bevezetését az Európai Bizottságnál, amely a helyzet elemzése után dönt az ügyben. Extrém helyzetben, különösen gyors intézkedések szükségessége esetén, végső soron a magyar kormány is bevezethet korlátozásokat az új tagok munkavállalóival szemben, az Európai Bizottság utólagos értesítésének kötelezettségével.
