Lassú lesz az uniós felzárkózás

Willem Buiter, az EBRD vezető közgazdásza a Financial Times Deutschlandnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Lengyelországnak 40 évre lesz szüksége a felzárkózáshoz, míg a többi kilenc csatlakozó állam számára 15-30 év között lesz ez az időtartam. A bécsi Wifo kutatóintézet elemzője, Karl Aiginger hasonlóan nyilatkozott a Die Pressének: szerinte téves az a nézet, hogy a csatlakozó országok egy évtizeden belül elérhetik az uniós jövedelemszintet. A felzárkózás évtizedek kérdése - idézi szavait az osztrák lap.

A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) még lassabb felzárkózást jósol a térségnek, mint az EBRD. Magyarországnak - szerintük - több mint 30, Lengyelországnak pedig közel 60 évbe fog telni, hogy az egy főre jutó GDP elérje az uniós átlagszintet. Még ez is túlzottan derűlátónak bizonyulhat azonban, hiszen a modellszámítás alapjául szolgáló feltételezés szerint a szóban forgó időszakban az új tagországokban átlagosan évi 4, míg a tizenötökben csupán 2 százalék lesz a gazdasági növekedés mértéke.

A felzárkózás a nyolcvanas években csatlakozott mediterrán országok esetében is lassú volt - emlékeztetnek a Wifo szakértői. Spanyolországban 1986 és 2002 között az uniós átlag 75 százalékáról mindöszsze annak 85 százalékára emelkedett az egy főre eső jövedelem, és Portugália is csupán 13 pontot tudott javítani az 57 százalékos kiinduló állapothoz képest. A sikersztoriként emlegetett ír fellendülés is csak másfél évtizeddel a belépés után vette kezdetét - teszik hozzá az osztrák kutatók. A mediterrán bővítéssel von párhuzamot az EBRD alelnöke, Hanna Gronkiewicz-Waltz is. Szerinte most is fennáll a veszélye annak, hogy a csatlakozók - a könnyebb utat választva - az uniós források elköltésére fognak koncentrálni, ahelyett hogy következetesen folytatnák a szerkezeti reformokat.

A Wifo ugyanakkor túlzottnak tartja azokat az aggodalmakat, amelyek a bővítésnek az osztrák munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosak. A munkavállalás korlátozása nélkül sem kellene évente 13 ezernél több bevándorlóra számítani, ami 8 ezer fővel, azaz 0,2 százalékkal emelné meg a munkanélküliségi rátát. Mivel azonban Bécs előreláthatólag csak 2011-től nyitja meg teljes mértékben a munkaerőpiacot, az azt követő években már csak mintegy 9 ezer főre kell számítani. Ez 0,1 százalékkal ronthatja az osztrák munkanélküliségi mutatót - számítja a Wifo

Hazánknak jó három évtizedre lehet szüksége az EU-s szint eléréséhez

Hosszú évtizedekbe fog telni, amíg a csatlakozó országokban az egy főre jutó GDP eléri az uniós átlagot - jósolja több, egymástól független elemzés.

vg-összeállítás

-->