Milliókat keresnek a csúcsvezetők
Száznegyvenegymillió dollár, vagyis harmincmilliárd forint. Kereken ennyit keresett tavaly a Business Week üzleti magazin összeállítása szerint az év legjobban fizetett amerikai felső vezetője, Mark Reuben - írja aMagyar Hírlap. A Colgate-Palmolive vegyipari-kozmetikai konszern első embere persze nem alapbérének köszönheti a mesés összeget: a gigantikus summa részvényopcióiból jött össze. Reubennek 1993-ban szavazta meg a társaság igazgatósága a tízéves ösztönző csomagot, azzal a kikötéssel, hogy az csak akkor hívható le, ha a cég részvényárfolyama ez idő alatt legalább nyolcvan százalékkal emelkedik. A papírok 286 százalékkal drágultak.
Opcióinak köszönheti második helyét Steve Jobs, az Apple számítógépgyártó vezére is, aki részvényei beváltásából 74,8 millió dollárt szedett össze tavaly. Igaz, Jobsnak különösen fontos ez a jövedelmezési forma, hisz bérként egyetlen centet sem kap. Nem panaszkodhat a negyedik Sanford Weill, a Citigroup exelnöke sem, akit noha októberben lemondattak a bank éléről, 54,1 millió dollárt vágott zsebre, szintén jórészt opcióinak köszönhetően. Weill egyébként az elmúlt tíz évben 930 millió dollárt gyűjtött be opciókból.
Persze nem csupán a nagyágyúk kaszáltak tavaly, a Business Week statisztikái szerint a 365 vezető amerikai vállalat vezérei átlagosan 8,1 millió dollárral lettek gazdagabbak 2003-ban. Ez heti 156 ezer dolláros, azaz mintegy 33 millió forintos jövedelmet jelent, szemben az átlagos amerikai munkás által zsebre tett 517 dollárral (110 ezer forinttal). A különbség háromszázszoros, ami némi emelkedést jelent a 2002-es 282-szeres, ám óriási visszaesést a 2001-es 530-szoros szorzóhoz képest. Ha viszont a 25 legjobban fizetett topmenedzsert vesszük, akkor a különbség már kilencszázszorosra emelkedik.
Az év elsô két hónapjában átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A kormány az egész évre egy-két százalékos reálbér-növekedést vár.
A versenyszférában 10,1 százalékkal, a költségvetési szektorban pedig 6,4 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek. A közszféra statisztikai bérelônye azonban a lassabb növekedés ellenére is tartja magát: a versenyszférában dolgozók átlagosan bruttó 128 ezer (505 euró), a közszféra alkalmazottai 169 ezer forintot (667 euró) kerestek havonta - írja aMagyar Hírlap.
A napilap úgy tudja, a magyar kézben lévő nagyvállalatok vezérigazgatóinak alapfizetése havi 1 millió 191 ezer forintnál (4707 euró) kezdődik. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók átlaga pedig 1,1 millióval kevesebb, azaz 91 ezer forint (360 euró). Az arány tehát alig 13-szoros. Ami azt illeti, nem is állunk olyan rosszul. (MH)
