Minden tizedik felnőtt törleszt hitelt

Minden tizedik magyar felnőtt törleszt valamilyen hitelt. Ugyanannyi, mint hat évvel ezelőtt. Amíg viszont korábban a személyi kölcsön dominált, addig most sokan élnek a bankok kiszélesedett hitelkínálatával: Lakásra és autóra többen vettek fel kölcsönt, és a folyószámlájuk hitelkeretét is többen használják ki. Egyebek között ezt állapítja meg a GfK Piackutató Intézet negyedévenkénti kutatása a lakossági pénzpiacról.

A személyi kölcsönnel rendelkezők aránya 9 százalékról 3-ra csökkent hat év alatt. Ugyanakkor nőtt viszont a folyószámlás hitelkeretet használók aránya 1-ről 3 százalékra, a lakáshitelt igénybe vevőké szintén 1-ről 4-re. A hitelre autót vásárlók aránya korábban a statisztikailag érzékelhető határ alatt maradt, múlt évben viszont elérte a 2 százalékot.

A lakossági hitelek szerkezete tükrözi azt a változást is, hogy alacsonyabb az általában rövidebb időre szóló személyi kölcsönt, de főleg folyószámla hitelkeretet igénybe vevők aránya. Viszont többen választják a hosszabb távú törlesztést lakás, illetve autó vásárlására.

Lakáshitelt előszeretettel vesznek fel a 20-40 évesek. Ez a korosztály teszi ki a lakáshitellel rendelkezők 61 százalékát. Jövedelem szerint nem a legmagasabb kategóriába tartozók, hanem a 100 ezer és 200 ezer forint közötti havi nettó jövedelemmel rendelkező háztartásban élők vesznek fel leggyakrabban lakáshitelt. Az országos átlagtól regionálisan Közép- és Dél-Dunántúl, valamint Budapest marad el.

A hitel-helyzet egyik érdekessége, hogy amíg 1998-ban egy felnőtt legtöbbször 1 áruvásárlási kölcsönt vett igénybe, addig 2003-ban 1 személyre már átlagosan 1,3 áruvásárlási kölcsön jut.(Gfk Piackutató Intézet)