Több mint tíz jelenleg hatályos jogszabály megváltoztatását feltételezi a foglalkoztatási törvény átfogó módosítására született javaslat. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban készült előterjesztés szerint elodázhatatlan a változtatás, ellenkező esetben egyre súlyosabb problémákkal kell számolni a hazai munkaerőpiacon. Az előterjesztők úgy vélik, a munkaerő-kínálat 2006-ig még bővül, az utána következő időszakban azonban gyorsuló ütemben csökkenni fog. Ezért - írják - már nem csupán szociális, hanem gazdasági indítékok alapján is aktivizálni szükséges azokat, akik már hosszú ideje munka nélkül vannak, inaktívak, elvesztették munkavégző képességüket. Ugyanez áll azokra is, akik nem szereztek megfelelő képzettséget, képességeik, ismereteik nem felelnek meg a keresleti, munkáltatói követelményeknek.

Az anyag emlékeztet arra, hogy az OECD-országok között nálunk a legalacsonyabb a gazdasági aktivitás. A legfőbb cél tehát az aktivitási szint növelése: a (bejelentett) foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a foglalkoztathatóság javítása. Erre törekszik a törvénymódosítás koncepciója.

A részletes javaslatok között első helyen áll a munkaerő-pia-

ci szolgáltatások erősítésének szükségessége. Itt továbbra is alapelv marad az ingyenesség, de ettől kivételes esetekben el lehetne térni, például akkor, ha külön kérésre, megrendelésre történik a munkaerő-kiválasztás. Az előterjesztők szerint felértékelődik az együttműködési megállapodások szerepe az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség között. Ebben a dokumentumban rögzítenék a felek közös törekvéseinek mozzanatait.

Egy másik javaslat országosan egységes állás- és önéletrajzi adatbank működtetésével, a munkaerő-piaci információk önkiszolgáló rendszerben történő biztosításával segítené elő az aktív álláskeresést.

Új fogalomként kerülne a törvény szövegébe a "munkára kész állapot", ami azt jelentené, nincs akadálya annak, hogy az illető állástalan munkát tudjon vállalni.

A munkaadókat az eddiginél is jobban ösztönözné a törvényjavaslat: a nyújtott szolgáltatások körének bővítésével és a foglalkoztatási támogatások biztosításával tennék érdekeltté őket az üres álláshelyek minél nagyobb számú bejelentésében. (Jelenleg ezeknek csak a töredékét jelentik be, munkaerőigényük jelentős részét nem a munkaügyi kirendeltségek közvetítői tevékenységének igénybevételével elégítik ki.)

Az előterjesztés javaslatot tesz a foglalkoztatási támogatások rendszerének módosításra is. Ma mintegy harminc támogatási forma létezik, ezek nehezen áttekinthetők, gyakran átfedik egymást, s egyes eszközök működtetése nem áll arányban a hasznossággal. A változtatást indokolja az is, hogy nem halasztható a közösségi harmonizáció. Csak így tudjuk ugyanis minél teljesebben kihasználni az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásait. A javaslat szerint megszűnne néhány forma, így például az intenzív álláskeresés, a munkába helyezést elsősegítő bizottságok, a munkaerő-toborzás, a pályakezdő munkanélküliek képzési és foglalkoztatási támogatása. Egyúttal új eszközökkel bővítenék a palettát, ilyen például a munkanélküliek nagyobb csoportjának foglalkoztatási lehetőséget biztosító munkaerő-kölcsönző közhasznú társaságok támogatása, a gyakornoki foglalkoztatás segítése.

Csak kisebb kiigazításokra tesz javaslatot a munkanélküli-ellátások terén, hangsúlyozva, hogy ez csak az első lépés. Indítványozzák például, hogy a járadék összegét ne az öregségi nyugdíjminimumhoz kössék, hanem a minimumát a legkisebb bér 65, a maximumát pedig 150 százalékában állapítsák meg.