Nettó EU-befizetők lehetünk
Elképzelhető, hogy Magyarország ráfizetéssel kezdi meg uniós tagságát - derül ki a kormány által múlt szerdán tárgyalt jelentésből. Az anyag két forgatókönyvet vázolt: az első 36,6 milliárd forintos nyereséget mutat ki, a másik verzió szerint azonban nettó befizetővé válunk - 46,2 milliárd forint erejéig.
Van esély rá, hogy a pesszimistább verzió teljesüljön - világít rá a jelentés. A Pénzügyminisztériumban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közreműködésével elkészített dokumentum kevésbé optimista számokat tartalmaz, mint amit tavaly feltételezett a kormány. Az optimista verzió szerint is kevesebb mint a fele lenne a csatlakozási tárgyalásokon tervezett összegnek a Magyarország által realizált pénzügyi haszon 2004-ben. A költségvetési törvényben lefektetett 83,6 milliárdos nyereséghez képest az optimista számítás 36,6 milliárd forintos többletet mutat.
A pesszimista változat ráfizetéses eredményt ad: a költségvetésben megjelenő és a költségvetésen kívüli támogatások összegénél 46,2 milliárd forinttal több lesz a magyar befizetési kötelezettség. A jelentés kiemeli: a csatlakozási szerződésben és más közösségi jogszabályban sincs jogi garancia arra, hogy az új tagállamok - így Magyarország - nem lehetnek nettó befizetők.
A befizetendő összes tétel összege 157-158 milliárd forint körül várható. Az unió költségvetéséből kapható források tekintetében a csatlakozási tárgyalásokon csak a kötelezettségvállalási összegekről, vagyis a Magyarország részére 2004-2006 között meghatározott keretösszegről született megállapodás. Ez nem vagy nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen kifizetendővel.
Mind az előcsatlakozási programok, mind a strukturális alapok és a kohéziós alap kapcsán általános tapasztalat szerint a közösség "felajánlása" és a támogatás tényleges felhasználása között évek telnek el, s a források felhasználásának sebessége az előre tervezettnél lassabb. Ha a támogatást a meghatározott határidőn belül nem sikerül felhasználni, az összeget a kedvezményezett ország végleg elveszíti.
Eddigi tapasztalataink alapján az előcsatlakozási támogatások (PHARE, ISPA, SAPARD) esetében a tervezetthez képest mindig alacsonyabb volt a kifizetés. Tavaly a tervezett 95 milliárd helyett 30 milliárd volt a felhasználás. Az adott programciklus egészét tekintve azonban Magyarország az EU-forrásokat kis veszteséggel használta fel. Bár több alkalommal adódtak olyan programok, amelyek kudarcot vallottak, a hazánknak juttatott keretek egészét tekintve a felhasználás aránya általában jóval 90 százalék felett alakult. A helyzet reális értékeléséhez azonban látni kell: a jelentős forrásvesztés lehetősége minden évben fennállt és jelenleg is fennáll - emeli ki a dokumentum.
A Magyarország részére biztosan kifizetendő egyetlen rögzített forrás a szabadon felhasználható EU-s visszatérítés. Ennek a csatlakozási okmányban meghatározott öszszege 44,7 milliárd forintnak megfelelő euró, 260 forintos árfolyamon kalkulálva.
Az idén a közvetlen termelői támogatások összege szintén biztosnak tekinthető, és igen jelentős nagyságú (77,8 milliárd forint), azonban a közösségi szabályok szerint csak 2005-ben utalják át az EU költségvetéséből.
