A kontinens nyugati és keleti felének lakossága egyaránt aggodalommal tekint a politikai retorikában történelmi újraegyesülésként aposztrofált EU-bővítés elébe - tűnik ki az utóbbi hetek jelentéseiből. Ahogy az AFP fogalmaz: a régi tagországokban a jövővel kapcsolatos bizonytalanság, míg a csatlakozókban az unió részéről tapasztalt szűkmarkúság árnyékolja be május 1-jét. A legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint az EU három legnagyobb tagállamában többen ellenzik a bővítést, mint amenynyien támogatják, és a többi országban is ellenségesebb a hangulat a csatlakozókkal szemben, mint akár fél évvel ezelőtt is volt.
A kelet-közép-európaiak lelkesedése ugyancsak alábbhagyott a korábbi évekhez viszonyítva. Erről már a tavalyi népszavazások alacsony részvételi arányai is tanúskodtak, és elemzők nem tartják kizártnak, hogy május 1. után a fásultság csalódottsággá fog válni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a szlovákia Poprád város polgármestere, Anton Danko - a lakosság hangulatára hivatkozva - nemrég lemondta a május 1-jére tervezett tűzijátékos ünnepséget.
A cseh-lengyel-német határháromszög cseh oldalán fekvő és a három kormányfő részvételével tervezett ünnepségek helyszínéül kiszemelt Hradek nad Nisou polgármestere, Martin Puta ugyan optimizmussal tekint a jövőbe, ám a városka lakói - mint a BBC tudósításából kiderül - inkább az árak emelkedésétől félnek. Ugyancsak aggodalmakat tapasztalt a brit tudósító a határ német oldalán, ahol a vállalatok keletre településétől tartanak.
A csatlakozó államok polgárai közül ugyanakkor sokan a tagság előnyeiről is szívesen beszélnek. Egyesek a turisták megszaporodásában bíznak, mások külföldi munkavállalást terveznek, míg a krakkóiak közül többen is rámutatnak: részben az uniós követelményeknek köszönhető, hogy ma tisztább a város levegője
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.