Társulásban racionálisabb

A Belügyminisztérium erre az évre 7 milliárd forintos pályázati keretet nyit a települések számára. A többcélú, ám önkéntesen létrehozandó társulások 20-120 millió forintos támogatásra pályázhatnak. A magasabb, 80-120 millió forint közötti kerethez azok juthatnak, ahol a kistérséghez tartozó valamennyi település csatlakozik és vállalják legalább a közoktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás közös működtetését. Kisebb - 20-50 millió forint közötti összegre - pályázhatnak azok, ahol legalább az önkormányzatok fele csatlakozik, és három közszolgáltatás ellátását vállalják.

Marcali a hét kistérség egyike, amelyek részt vettek a BM modellkísérletében. Sütő László (MSZP- SZDSZ) polgármester szerint, ha a társulás feladatot vesz át, akkor sokkal gazdaságosabb és szakmailag minőségibb szolgáltatást eredményez a normatívan támogatott társulási forma.

A marcali kistérségi társulás a kísérletben közszolgáltatásokat és hatósági feladatokat vett át. Az ügyintézés helyben, utazó ügyintézőkkel történik, ám a szakmai munkát a marcali önkormányzat látja el. A közszolgáltatások közül a teljes körű hétvégi orvosi ügyelet, a pedagógiai szakszolgálat, az intézmények pénzügyi ellenőrzése került társulási körbe. Sütő László hangsúlyozta: bár a kötelező társulások létrehozásához nincs meg a kétharmados parlamenti többség, fenntartja azt a véleményét, hogy fontos lenne a törvény erejével megteremteni a társulásokat. Az önkéntes társulásokkal nagyságrenddel drágább lesz az egész rendszer, s fehér foltok lesznek az országban.

Nem voltak meg az önkormányzatok kötelező társulásának előírásához szükséges peremfeltételek, így a Fidesz nem támogatta a kormány előterjesztését - közölte a Világgazdasággal Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. Az országgyűlési képviselő úgy látja: a törvény oly módon kötelezte volna a társulások létrehozására a településeket, hogy közben nem rendelt a megvalósításukhoz többletpénzt. Így vélhetően nemhogy javult, de csökkent volna az önkormányzati szolgáltatások színvonala. Többletfeladatokat nem tudtak volna a települések ellátni és a társulásban részt vevők között nem alakult volna ki a hosszú távú partnerség, hiszen a készülő törvény nem biztosította a települések egyenrangúságát. Ha a kötelező társulások zöld utat kapnak, a továbbiakban már szakági jogszabályok írták volna elő, milyen feladat- és hatáskörmegosztás érvényesüljön az önkormányzati szférában, s ezzel csorbulna az önkormányzatiság - hangsúlyozta a polgármester.

Nógrádi Zoltán kiemelte: azért tartja jobbnak az önkéntes társulásokat, mert így van esély arra, hogy települések partnerként korszerűsítsék alapszolgáltatásaikat. A polgármester fontosnak tartja, hogy ne pályázati, hanem normatív alapon jussanak az önkormányzatok támogatáshoz.

Mórahalom és környéke már 1995 óta kistérségi rendszerben működik. Az alapfeladat ellátásáról egyik településen sem mondanak le, viszont gondolkodnak az iskolák működtetési formájának átalakításán: vagy közös igazgatásúvá tesznek intézményeket vagy a tagozatokat osztják meg. Mindehhez azonban bizalmi alapon történő tárgyalásra és hosszú távú szabályozott együttműködésre van szükség. Terveik szerint a következő időszakban a pályázati támogatásokkal igyekeznek más többletfeladatokat is közösen megoldani. (SzS)