Alkotmányellenes árbefagyasztás

Az Alkotmánybíróság tegnapi ülésén megsemmisítette azt a kormányrendeletet, amely április 1-jétől az akkori árak 85 százalékán befagyasztotta valamennyi, a tb által támogatott és nem támogatott orvosság árát. Hatályon kívül helyezte az árbefagyasztás végrehajtására hozott egyéb rendeleteket is. A patikusok beadványa automatikusan megsemmisült, mert az eredeti árak visszaállításával a korábbi, nagyobb összegű árréssel számolhatnak.

A kormány áprilisban azzal az indokkal fagyasztotta be a gyógyszerárakat, hogy az idei, 239 milliárd forint összegű gyógyszerkassza kevés a biztosító által támogatott orvosságok ártámogatására. (Szakértők - intézkedések híján - 40 milliárdos hiányról beszéltek.) Az egészségügyi miniszter azzal érvelt, hogy januárban 15-16 százalékos lakossági gyógyszerár-növekedés történt. Ám a cégek ezzel szemben azt állították: csupán a tb által nem támogatott gyógyszereknél volt áremelés, a 4600, tb-listán lévőnél nem. Szerintük a lakossági kiadások növekedésének az volt az oka, hogy csökkent a tb-támogatás, és a gyógyszerek 5 százalékos áfakörbe kerültek.

A közös platform híján a kormányzat választás elé állította a gyártókat: vagy befizetik árbevételük 15 százalékát az OEP-kasszába, vagy ugyanilyen mértékű árcsökkentést hajtanak végre. A szigor alól csupán a 600 forintnál olcsóbb termékek voltak kivételek. Negyvenkét cég vállalta a befizetést, 120 gyártó esetében a kormány - az ártörvényre hivatkozva - április 1-jével 85 százalékon befagyasztotta az árakat. Ez tetemes összeget vett ki a patikusok zsebéből is. Ezért csakúgy, mint a hazai és külföldi cégek, az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért.

A taláros testület döntése a tőzsdei cégekre pozitívan hatott, papírjaik a korábbi zuhanórepülésből ismét emelkedni kezdtek. Szakértők a márciusival ellentétes piaci folyamatokra számítanak. Nevezetesen arra, hogy felvásárlási láz indul be a patikákban, hiszen a bíróság döntése szerint vissza kell állítani a március 31-i állapotot.

Mivel sem a kormány, sem a gyártók nem érdekeltek a betegterhek növelésében, megegyezésre van szükség. Ám amíg a cégek a közös teherviselés hívei, egyelőre nem tudni, hogy a kormány az árvisszaállítással bekövetkező 50-70 milliárdos tb-kassza-hiányt hogyan kívánja kezelni. Rebesgetik, hogy államigazgatási eljárással egyedi határozatokat hozna a tb-támogatott szerek árának megállapítására.

A kormány elszánt abban, hogy megtalálja azt a megoldást - az Alkotmánybíróság által kijelölt mezsgyén -, amely megvédi a betegeket a gyógyszerterhek növekedésétől - mondta újságírók előtt Draskovics Tibor pénzügy- és Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Csupán annyit tettek hozzá: az biztos, hogy július elsejéig minden változatlan marad. A kormány feladata az, hogy az EU-joggal és az Alkotmánybíróság által szabott iránymutatással összhangban megtalálja azt a konstrukciót, amely július 1. után is tudja biztosítani, hogy a gyógyszerárak megfizethetőek maradjanak.

A kormánynak van joga és lehetősége az árnövekedés korlátozására, s lesz olyan jogi konstrukció, amellyel tudjuk biztosítani a kormányzati szándék elérését - fejtegette a pénzügyminiszter. Arra törekszünk, hogy januártól már egy hosszabb távú, kiszámítható támogatási rendszer működjön.

A kormány lépései híján egyelőre nincs végleges szám arról, hogy mennyi pluszkiadást jelent a költségvetésnek az Alkotmánybíróság döntése.