Alkotmányellenes szabályok

Több ponton is alkotmányellenesnek találta az egyes mezőgazdasági termékek készletfelméréséről szóló törvényt az Alkotmánybíróság (Ab). A jogszabályt a parlament még áprilisban fogadta el, de azt Mádl Ferenc köztársasági elnök nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért az Ab-tól.

Korábbi hivatalos nyilatkozatok szerint a törvényre azért van szükség, mert az unió a spekulációs célú termékfelhalmozás megelőzése és kiszűrése érdekében készletfelmérést követel meg. A piaci szereplőknek ki kellene mutatniuk, hogy május elsején mekkora árumennyiségük volt egy meghatározott bázisidőszakhoz képest. A többletkészletek után egyszeri költségvetési befizetési kötelezettség terhelné őket, amelyet július 20-ig be kellene vallaniuk, és meg is kellene fizetniük az APEH-nak.

A törvény kifogásolt passzusai azért alkotmányellenesek, mert visszaható hatályúak, és nem biztosítanak elegendő időt a felkészülésre - áll az Ab kommünikéjében. Emellett több ponton olyan felhatalmazást tartalmaznak, amelyek szerint a fizetési kötelezettséget rendelet határozná meg, holott ilyet csak törvény írhat elő. Korábbi vélemények szerint különösen visszás, hogy a készletekbe beszámítana a január elseje utáni szerződésekkel eladott árumennyiség is. Így a törvény itt is spekulációs szándékot feltételezne, miközben a készletnövelést akkor jogszabályok nem tiltották.

Ha az ellenzék nem obstruálta volna többször is a törvény parlamenti elfogadását, a jogszabályt időben hatályba lehetett volna léptetni - reagált lapunknak Németh Imre agrárminiszter. Ugyanakkor hozzátette: a csatlakozással mára egyértelművé vált a helyzet, mivel az Európai Bizottság idevonatkozó határozatai nálunk is érvényessé váltak. Így Magyarországnak is megvan a jogalapja a befizetések elrendelésére, a kormány pedig saját hatáskörben már intézkedett az árumennyiségek felméréséről. Úgy tűnik azonban, nincsenek jelentős többletkészletek - közölte a miniszter.

Németh szerint az Ab-állásfoglalás figyelembevételével a jogászoknak kell eldönteniük, egyáltalán szükség van-e a törvényre. A kormány meg kívánja ismerni az Ab-határozat pontos szövegét, és utána alakítja ki álláspontját az ügyben. A minisztérium mindenesetre a jogszabállyal kapcsolatos ellenzéki bírálatokra korábban úgy reagált, hogy a brüsszeli elszámoláskor a spekulánsok helyett az államnak kellene fizetnie, ha a megfelelő szabályozás nem születik meg. Így a tárca szerint a többletkészletek miatti pénzügyi terhek végeredményben az állampolgárokra hárulnának (VG, 2004. április 16.). (HL-TE)