Az első tanácsülés magyar részvétellel
Ma rendezik az első olyan hivatalos miniszteri tanácsülést az EU-ban, ahol Magyarország képviselője is teljes szavazati joggal vesz részt. Mint ismert, tavaly április óta a magyar kormány képviselői aktív megfigyelőként már részt vehettek a tanács munkájában, de diplomaták szerint valódi súly csak a szavazati jog birtokában társul a felszólalások mellé.
Az EU pénzügyminiszterei - köztük Draskovics Tibor - a ma délelőtt kezdődő tanácskozáson először megvitatják a deficitküszöb túllépésével kapcsolatban Olaszországnak szánt bizottsági figyelmeztetést, majd a 2005-ös büdzsé előzetes tervezetéről és a 2007-2013 közötti pénzügyi perspektíváról ejtenek szót.
A legnagyobb súlya azonban a megtakarítások adóztatásával kapcsolatos, tavaly nyáron elfogadott direktívát övező vitának lesz. Mint ismeretes, a jogszabály értelmében 2005 elejétől a tagországok tájékoztatják egymást az "EU-külföldiek" kamatbevételeiről, ily módon kiküszöbölve az adóeltitkolás lehetőségét. Az adótitok fenntartásához ragaszkodó Luxemburg, Ausztria és Belgium vállalta, hogy kezdetben 15, majd 2011-ig fokozatosan 35 százalékra emelkedő forrásadót vet ki a továbbra is anonim számlákra.
Ahhoz azonban, hogy a rendszer jövőre életbe lépjen, az idén június végéig meg kellene állapodni az unión kívüli pénzügyi központokkal az együttműködésről, hiszen enélkül az EU hátrányba kerülhet a megtakarításokért folyó nemzetközi versenyben. Andorrával, Monacóval és San Marinóval megszületett az egyezség, és a brit és holland külbirtokok ügye is rendeződni látszik. Svájc azonban továbbra is ragaszkodik a banktitok maradéktalan fenntartásához. Az igazi gondot az jelenti, hogy az alpesi ország a megtakarítási direktívához való csatlakozás fejében a schengeni övezetbe is be kíván lépni, ám mivel az abban szereplő jogsegély intézménye a banktitkot is sértheti, Bern ezt a pontot ki szeretné venni a megállapodásból.
Az unión belül vita van arról, indokolt-e megadni a svájciak által kért engedményeket. Brüsszel a direktíva megmentése érdekében engedne, és az EUpolitix szerint a tagországok többsége - köztük Németország és Nagy-Britannia - is hajlik erre. Ugyanakkor Olasz-, Csehország és Luxemburg hallani sem akar a kivételezésről - írja a Financial Times Deutschland. A mai tanácsülésen így éles vita várható, és annak kimenetele a május végén esedékes EU-svájci csúcstalálkozó szempontjából is meghatározó lesz.
