Budapest nem örül az "új" tartózkodásnak

Lapunk értesülései szerint a magyar kormánynak nem tetszik a soros EU-elnök, Írország legújabb javaslata a tartózkodás rendszerének átalakításáról a készülő uniós alkotmányban.

A miniszteri tanács döntéseinél eddig sem "igen", sem "nem" szavazatként nem vették figyelembe a minősített többség eléréséhez szükséges szavazatarány meghatározásakor azt, ha egy ország tartózkodott a szavazás során. Az ír elnökség új javaslata szerint azonban az alkotmány életbelépése után a tartózkodás gyakorlatilag "nem" szavazatnak számít majd. Ez Budapest szerint tovább nehezíti a döntéshozatalt, hiszen még könnyebbé teszi egy-egy előterjesztés leszavazását a tanácsban.

A nem hivatalos elnökségi javaslatként, csupán orientációs fogódzóként előterjesztett ír javaslatnak a minősített többségi rendszer átalakításával kapcsolatos egyéb pontjai sincsenek a magyar kormány ínyére. Az ír papír szerint ugyanis meg kell változtatni a kettős többség rendszerében szereplő küszöbszámokat. Dublin most azt javasolja, hogy egy döntés ne akkor legyen elfogadottnak tekinthető, ha a tagállamok legalább 50 százaléka támogatja, amelyek emellett még az unió össznépességének minimum 60 százalékát is képviselik (amint azt az alkotmányozó konvent javasolta), hanem növeljék tovább ezt a minimális népességi küszöböt, miközben nem szélesítik a különbséget a népességi és a tagállami küszöbszám között.

Ez a javaslat kísértetiesen emlékeztet a korábban a Le Figaróban megszellőztetett 55-65 százalékos kettős többségi szisztémára, amely egyértelműen a nagy tagállamok számára előnyös (VG, 2004. május 17., 3. oldal). A javaslat lényege, hogy Spanyol- és Lengyelországot "beemelje" a nagy országok közé (amelyek nagy népességüknél fogva kevés szövetségessel összefogva is képesek lesznek blokkolni egy-egy döntést), a kicsik erejét viszont teljesen leértékeli a miniszteri tanácsban. A mai külügyminiszteri ülésen mód nyílik mindkét téma megvitatására.