"Felező" csomag Medgyessytől

Brüsszel



A miniszterelnök felvetette, hogy az Európai Unió valamikor a következő költségvetési időszak felénél térjen vissza az elmaradott régiók felzárkózását, a lisszaboni növekedési célok elérését elősegíteni hivatott kohéziós politikájára, és ha szükségét látja, hajtsa végre a megfelelő kiigazításokat. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy egy ilyen felülvizsgálat kilátásba helyezésével oldani lehetne a feszültséget a kohéziós politika jövőjéhez gyakran ellentétes oldalról közelítő három országcsoport: a nettó befizetők, a nettó haszonélvezők és a felzárkóztatási forrásokra leginkább rászoruló új tagállamok között.

A kormányfő beszédében a következő néhány évben bekövetkező fontos változásokkal indokolta, miért tartja megfontolandónak, hogy az EU2009 táján újra elővegye kohéziós politikáját. Emlékeztetett: az unió 2009-ig új bővítési hullám elé néz, néhány frissen csatlakozott tagországa bevezeti az egységes valutát, és 2010-ben az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament mandátuma is lejár.

Utalt rá, hogy egy valamikor 2009-ben kezdődő és 2010-ben eredményt hozó felülvizsgálat kilátásba helyezésével "talán oldani lehet a feszültséget" a kohéziós vitában érdekelt három fő országcsoport között. Medgyessy később újságíróknak még egy szempontot megemlített: a jelenlegi gazdasági helyzet nem nyújt kedvező hátteret a pénzügyi vitáknak, ám néhány év múlva, a feltételek javulásával, a tagállamok adakozókedve is megnőhet. A miniszterelnök azt is szorgalmazta, hogy a kohéziós politika az unió határain túlra is tekintsen, és regionális programok révén segítse a még kívülálló országok demokratizálódását, továbbá a piacgazdaság megszilárdulását.

A kohéziós fórum első napja felszínre hozta az Európai Bizottság javaslatait támogató és annak költségvetési vonzatait sokalló tagországok közötti ellentéteket. A fórumon elsősorban német és brit részről támadták a bizottság elképzelését, amely a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló felzárkóztatási források közel a felét (48 százalékát) a régi 15 tagállam régióira fordítaná. Karl Diller német pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a strukturális és kohéziós alapok jelentős részét az új tagállamok fejlesztésére kell átcsoportosítani, és az újak iránt azoknak az európai régióknak is szolidaritást kell mutatniuk, amelyek eddig a pénzügyi transzferek fő haszonélvezői voltak. (Elemzésünk a 20. oldalon)