Hazai áfa a szolgáltatáson
A belföldi adóalany által nyújtott szolgáltatások után a belföldi áfakulcsot kell felszámítani, feltéve, ha a törvény másként nem rendelkezik. A szolgáltatásnyújtás is akkor esik általános forgalmi adó alá, vagyis keletkezik utána áfakötelezettség, ha a teljesítési helye belföld. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál, kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, valamint más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál (ideértve ezek szervezését) a teljesítés helyét az a hely határozza meg, ahol
a szolgáltatást ténylegesen
végzik.
Vannak olyan szolgáltatások, melyeknél a teljesítés helyé-nek a megrendelő székhelye,
a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye minő-sül. Ha azonban ez a hely harmadik ország területére esik (vagyis a megrendelő székhelye, telephelye, lakhelye harmadik országban van) és a szolgáltatás tényleges nyújtása belföldön történik, akkor a teljesítési hely belföld, tehát a belföldi szolgáltatásnyújtónak áfakötelezettsége keletkezik Magyarországon.
Tehát a megrendelő illetősége szerint adózó szolgáltatások esetében csak akkor van jelentősége a tényleges igénybevétel helyének, ha az harmadik ország területére esik, ilyenkor ugyanis a belföldi megrendelőnek nincs áfakötelezettsége. A tényleges szolgáltatásnyújtás helye pedig akkor kap szerepet, ha a belföldi adóalany által nyújtott szolgáltatásnak harmadik országbeli a megrendelője. Ilyenkor, ha azt ténylegesen belföldön nyújtja, a belföldi áfabevallásban szerepeltetni kell az erre vonatkozó áfaösszeget.
A megrendelő illetősége szerint adózó szolgáltatásoknál nincs jelentősége az igénybevétel fizikai helyének az Európai Közösség viszonylatában. Ha a belföldi adóalany nyújt belföl-
dön telephellyel nem rendelkező közösségbeli adóalanynak fizikailag Magyarországon a 15. § (5) bekezdés hatálya alá tartozó, azaz a megrendelő székhelye szerint adózó szolgáltatást, úgy nem keletkezik áfakötelezettsége. Amennyiben a belföldi adóalany belföldön telephellyel nem rendelkező közösségbelitől veszi igénybe a közösség területén a 15. § (5) bekezdés szerinti szolgáltatást, szintén közömbös az igénybevétel tényleges helye, utána szolgáltatásimport címén adókötelezettsége keletkezik.
A fentiektől eltérő szabályok szerint adózik a teherközlekedés és járulékos szolgáltatásai, a rakodás, raktározás, közlekedési eszközök őrzésére. A személy- és teherközlekedésnél a ténylegesen megtett útszakasz határozza meg a teljesítés helyét, amennyiben az nem minősül közösségen belüli szolgáltatásnak. Vagyis belföldi áfa hatálya alá kizárólag a belföldön megtett útszakasz tartozik, ám ezen útszakasz vonatkozásában sem kell pozitív adómértékkel számolni, mivel nemzetközi közlekedésről lévén szó, mentes az adó alól. Új szabály azonban, hogy a visszaigénylésre jogosító 4 millió forintos érték-határba viszont a külföldi útszakasz díját is bele lehet számolni.
Közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál (rakodás, raktározás, őrzés) - ha az nem minősül közösségen belüli szolgáltatásnak - a teljesítés helye az, ahol azt ténylegesen végzik. Mentes az adó alól akkor, ha termékexporthoz közvetlenül kapcsolódik, valamint beépül az importált termék adóalapjába. A raktározás mentes továbbá akkor is, ha vámszabad területen, vámszabad raktárban, vámraktárban történik. Egyéb esetben 25 százalékos áfakulccsal adózik.
Amennyiben a teherközlekedés közösségen belülinek minősül, vagyis az indulási és érkezési hely két különböző uniós tagállamban van, akkor a teherközlekedés mint szolgáltatás teljesítési helyének az indulási helyet kell tekinteni. Ettől a szabálytól akkor kell csak eltérni, ha a teherközlekedést saját nevében megrendelő e helytől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, ugyanis ilyenkor a megrendelő nyilvántartásba vételének tagállama a teljesítés helye.
