Keresik Romano Prodi utódját
Az Európai Parlament elnökének egyik nagy előnye, hogy mint korábbi egyetemi tanár és tévés újságíró jó kommunikációs képességei vannak, nem úgy, mint a jelenlegi elnöknek, Prodinak. Ezt számtalanszor meg is mutatta, legutóbb a májusi EU-bővítést köszöntő egyik ünnepi beszédében, ahol egyszerű programot állított fel a novemberben hivatalba lépő bizottság számára: a lényegi dolgokra kellene koncentrálni és a teljesítményre fokuszálni.
Az üzenet valószínűleg több tagállamhoz is eljut. Coxot egyébként független képviselőként választották az EP-be, a legtöbb tagállami vezetőhöz hasonlóan enyhén kritikus az USA Irak-politikájával szemben és kis államból származik. Spanyolországban és az új tagállamokban is nagy megbecsülésnek örvend. A francia diplomaták pedig nem győzik dicsérni kitűnő francia nyelvtudását. Ellene szól azonban, hogy nem rendelkezik megfelelő kormányzati tapasztalattal (Schröder kancellár szerint pedig a megfelelő jelölt ennek sem lehet híján), továbbá a liberális képviselőcsoport tagja, vagyis nem élvezi közvetlenül egyik nagy európai politikai család támogatását sem (a néppártiakét és a szocialistákét sem).
Más elemzők szerint azonban éppen ez lehet az egyik legnagyobb előnye. "A hosszas egyeztetések végén általában nem olyan személy kerül a bizottság elnöki székébe, akit a legtöbben támogatnak feltétel nélkül, hanem olyan valaki, akit senki nem utasít el, aki mindenki számára elfogadható" - mutatott rá egy diplomata.
Bertie Ahern ír miniszterelnök jelenleg európai körúton van, és egyeztet a jövőbeli bizottsági elnök személyéről. Egyelőre azonban úgy tűnik, nincs egyetlen név sem, amely körül valamiféle konszenzus kezdene körvonalazódni. "Senki nem mondja, hogy X. Y. a mi emberünk" - idéz a Financial Times egy ír diplomatát.
Az esélyesek között emlegetik jelenleg Anders Fogh Rasmussen dán és szintén liberális kormányfőt (akit a The Independent szerint néhány napon belül a brit kormány immár hivatalosan is támogatott jelöltjeként nevez majd meg, és állítólag Lengyelország számára is elfogadható lenne), Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt (bár ő közölte, nem vállalná), Guy Verhofstadt belga miniszterelnököt és Antonio Vitorino portugál európai bizottsági tagot.
