Műkereskedelem akadályokkal

Ígéretes jövőt jósolnak a magyar műkincspiacnak a nagy külföldi aukciósházak, jóllehet rövid távon aligha könnyíti meg a kereskedők dolgát az uniós csatlakozás. A Christie's és a Sotheby's illetékesei a továbbra is szigorú kiviteli korlátozásokat, a védettnek nyilvánított műalkotások magas számát (csak festményből mintegy 400 ezer) kárhoztatják, hozzátéve: remélik, hogy az uniós csatlakozás mielőbb magával hozza a rugalmasabb megoldásokat.

Az európai műkereskedelem viszonyainak kuszasága főként abból adódik, hogy Brüsszel csak az unión kívülre irányuló forgalmat szabályozza egységesen. Az erre vonatkozó rendelet meghatározza azon műtárgyak körét, amelyek kiviteléhez engedélyt kell kérni; ezt az engedélyt bármely tagország illetékes hatósága - Magyarországon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - kiállíthatja, és azzal bármely tagország határán ki lehet léptetni a tárgyat.

A tagországok közötti forgalmat ugyanakkor nemzeti szabályozás alá utalja az EU, így Budapest továbbra is eddigi, az uniósnál lényegesen szigorúbb rendszerét tartja fenn. Egy német vagy brit gyűjtő tehát továbbra is csak komoly adminisztráció után viheti ki jogszerűen a Magyarországon vásárolt kincsét, akkor is, ha csupán pár száz euró értékű, ám fél évszázadnál régebbi tárgyról van szó.

A kivitelt jellemző visszásságokon túl azonban más akadályai is vannak a hazai műkincspiac zökkenőmentes uniós integrálódásának. A műkincsek behozatala terén is több olyan szabály van, amely megnehezíti a törvénytisztelő kereskedők, gyűjtők dolgát, míg az országon belüli forgalomra nagyon magas közterhek rakódnak. A 25 százalékos áfa jócskán meghaladja a legtöbb EU-tagországban alkalmazott mértéket, ami versenyhátrányt jelent a hazai galériáknak.

Ehhez jön, hogy - amint azt Törő István, a Mű-Terem Galéria társtulajdonosa hangsúlyozza - európai szinten irreálisan magas a hazai műkereskedelmet sújtó, a szerzői jogi törvény alapján fizetendő 5 százalékos követői díj. Az uniós tagországok gyakorlatában az ennek megfelelő járulék mértéke 4 és 0,25 százalék között változik, de több tagország (így az első számú európai műkincspiaci nagyhatalom, Nagy-Britannia) egyáltalán nem alkalmaz ilyen terhet. A galerista reméli, hogy az uniós csatlakozás után mielőbb megoldás születik a problémára, mert ennek hiánya külföldre terelheti Magyarországról a nagy értékű festmények kereskedelmét. Szerinte 2-3 százalék közötti járulék lenne elviselhető a piaci szereplők számára.

Forró Tamás, a Belvedere Galéria tulajdonosa az országba behozott műtárgyak vámkezelése terén sürget változást. Jelenleg - és ebben május elseje nem hozott változást - a vámeljárás megkezdésekor letétbe kell helyezni az áfa összegét, jóllehet már akkor tudni lehet, hogy az a vámeljárást követően visszajár. Így a kereskedők pénze két-három hónapig kamatmentesen pihen a vámhatóság számláján, ráadásul a befizetett pénz visszaigénylése külön utánajárást igényel. Forró Tamás szerint kérdés, mennyi idő fog eltelni az uniós csatlakozás után, amíg az ehhez hasonló gyakorlati problémák megoldódnak.

Kedvező mindenesetre, hogy a műkincsek Magyarországra történő visszaáramoltatása érdekében a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének néhány évvel ezelőtt sikerült elérnie a behozott tárgyak áfájának eltörlését. Ennek - no meg a fizetőképes keresletnek - köszönhetően számos, korábban külföldön lappangó, fontos 19-20. századi magyar festmény hazatért.