Nizzát temetik az alkotmányozók

Némi lengyel fenntartást leszámítva eldőlt, hogy az EU-tagországok beletörődtek a kettős többségen alapuló döntéshozás elfogadásába az alkotmányos szerződés kihordását célzó vitákban. A lehetséges számarány azonban továbbra is kérdéses.

"Senki sem beszél már Nizzáról" - summázta egy EU-diplomata a külügyminiszterek hétfői, rendkívüli tanácsülésén elhangzottakat a leendő alkotmány egyik legkényesebb kérdésének számító szavazati rendszer kapcsán. Egyedül a lengyel delegáció tartotta fontosnak jelezni, hogy Varsó "továbbra sincs még meggyőzve" arról, hogy a kettős többség jobb, mint a minősített többség eléréséhez szükség szavazati szint - illetve az ehhez kapcsolódó, országonkénti szavazatszámok - nizzai szerződésben rögzített formája. De hozzátették: a lengyel diplomácia is "kész a kompromisszum keresésére".

A hétfői fordulón az elnöklő Brian Cowen ír külügyminiszter nem konkrét számokhoz közelítő megállapodásra törekedett, hanem elsősorban annak tesztelésére, hogy a tagállami és népességi "kettős többség" milyen aránya tűnik a leginkább elfogadhatónak az országok számára.

Az ülésen kitűnt, hogy a kis- és közepes országok többsége a paritásos rendszert tartaná elfogadhatónak (amelyben 50-50, 55-55, vagy 60-60 százalékos többségre volna szükség mindkét komponens esetében). Közülük páran úgy fogalmaztak, hogy "maximum néhány százalékos eltérést" tartanak csak elfogadhatónak a két mutató között (a finn diplomácia például legfeljebb 5 százalékos különbséget tud csak elfogadni). A francia, német, brit, olasz és belga "ötös fogat" viszont a konvent által is ajánlott tagállami 50 százalékot a népességi 60 százalékkal párosítaná.

Végül, továbbra is kisebbségből alkudozik a nizzai rendszer feladásának két vesztese, a spanyol és a lengyel diplomácia, amelyek változatlanul kétharmados többséget tartanak szükségesnek a népességi oldalon. (Ez az, amit az országok többsége azon az alapon utasít el - Magyarországot is beleértve -, hogy így nagymértékben csökkenne a döntéshozás hatékonysága, mivel erősen megnőne a döntések blokkolásának a lehetősége.)

A hétfői egyeztetés további témája volt az európai parlamenti helyek számának esetleges módosítása. Ez mindenekelőtt a három legkisebb ország visszatérő igénye, szorgalmazva, hogy a jelenlegi háromról hatra emeljék a mandátumok országonkénti minimális számát. Szóvivők szerint a reagálások többségéből úgy tűnt, a többiek legfeljebb ötig készek felmenni, azt sem a már meglévő helyek újraosztásával, hanem a parlamenti létszám 739 főre emelésével. (Spanyol részről ugyanakkor itt is emlékeztettek arra, hogy "a nizzai döntés nem volt kedvező" Madrid számára - a spanyol honatyák 14 parlamenti helyet veszítettek a magas szavazatszámok oltárán Nizzában -, s hogy Spanyolország e téren kompenzációra számít.)

Elsősorban lengyel és olasz nyomásra ismét napirendre került a kereszténység tételes megemlítése az alkotmány szövegében. Úgy tudni, hogy hét ország határozottan támogatná ezt, míg elnökségi források szerint "az országok egy fontos csoportja" a szöveget a jelenlegi formájában tartja elfogadhatónak. A többiek - hírek szerint Magyarország is idetartozik - nyitottak a kérdés mérlegelésére. Közös nevező mindenesetre láthatóan nem alakult ki itt sem.