polgármesterszemmel

A 170 lakosú Vas megyei község, Pusztacsó nem panaszkodhat arra, hogy a faluban nincsenek fiatalok. Ezt a jó hírt azonban beárnyékolja az a körülmény, hogy a föld ára igencsak felment ezen a vidéken. Egy hazai vállalkozó német tőkével tart fenn - az állami földalaphoz tartozó ingatlanon - jól prosperáló gazdaságot, ám a falubeli gazdák nem tudnak sem bérelni, sem pedig földet venni, mert az árak megfizethetetlenek. Abban reménykedünk, hogy az állami földek nemsokára pályázati úton bérelhetőek lesznek, és lejjebb mennek az árak.

A falunak ipara nincsen, egy helyi építési és egy mezőgazdasági vállalkozó körülbelül harminc embernek tud munkát adni. A többi munkaképes lakos Kőszegre és Szombathelyre ingázik, ami kedvező abból a szempontból, hogy az önkormányzatnak így csak egy-két munkanélkülit kell segítenie. Gond viszont, hogy a két városba csak többszörös átszállással jutnak el a dolgozók. A szomszéd faluból, Kőszegfalváról rendszeresen járnak ki idénymunkára Ausztriába a helyiek. Ez Pusztacsón még nem általános, de a tendencia ebbe az irányba mutat.

A teljesen közművesített, kiépített gáz- és vízvezetékkel, csillagpontos kábeltelevízióval, jó minőségű aszfaltúttal ellátott falu ötödmagával a lukácsházi körjegyzőséghez tartozik. Hattagú képviselő-testületünk évente 16-17 millió forintos költségvetésből gazdálkodik. Az összevont alsó tagozatos iskola Nemescsóban működik, a felső tagozatos diákok pedig a kőszegi iskolába járnak. Jövőre három pusztacsói elsős kezdi meg az elemit, ami szintén mutatja, hogy vannak nálunk betelepülő-hazajáró fiatal családok.

A tervek szerint az önkormányzat telkeket alakítana ki, ahol új házakat építenének a családok, ám most ennek legnagyobb akadálya egy honvédelmi objektum. A település csak abba az irányba tudna terjeszkedni, ám a Honvédelmi Minisztérium a védőtávolságra hivatkozva, nem járul hozzá a rendezési tervhez. Szintén hosszú távú terveink vannak a településtől egy kilométerre elterülő, most a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság tulajdonában álló volt majorsági területtel kapcsolatban is. A rajta levő, jó állapotú épületet 1991-92-ben sajnos széthordták. Ám a terület - amely most kisebb szeméttelepként üzemel - hasznosítható lenne mezőgazdasági, élelmiszer-ipari tevékenységre.

A kistérségben jó az együttműködés. A hozzánk hasonló aprófalvak csak közösen, egymást segítve tudnak az európai uniós pályázatokból valamit is profitálni. Itt, Nyugat-Magyarországon ennek már van egy többé-kevésbé jól kialakított gyakorlata, elég, ha csak a határ menti együttműködésre vagy a PHARE-programra gondolunk, amelynek támogatásával megépült a Kőszeget három kistérséggel összekötő 300 kilométeres bicikliút.