Számvevőszéki kifogások a kac-pénzek elköltésénél

A támogatási feladatok ellenőrzési fázisainak szabályozottsága hiányos, ezért ennek teljessé tételére és a szervezeti struktúra átalakításának felgyorsítására van szükség - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) környezetvédelmi alap célfeladatok (kac) forrásainak 1998 és 2003 közötti felhasználásáról készített jelentésében. Az ÁSZ ugyancsak kedvezőtlenül értékelte, hogy a felső- és középszintű vezetés gyakori fluktuációja miatt nem alakult ki a kac forrásainak hatékony hasznosítását megalapozó koncepció, s ezt korlátozta a pályázati mechanizmus lassúsága is (a pályázatok átlagos feldolgozási ideje elérte a 160 napot).

A vizsgált időszakban pályázati úton a kac keretéből 105,2 milliárd forint jutott környezetvédelmi célokra. A támogatott pályázatok darabszáma és összege 2000-2001-ben volt a legmagasabb, ezt követően a támogatási összeg csökkent. A kiosztott támogatások keretében a legnagyobb összeget, a teljes keret 52 százalékát vízminőség-védelmi célokra fordították, s ennek kapcsán a települési önkormányzatok nyújtották be a legtöbb pályázatot. A környezetvédelmi fejlesztések forrásain belül a kactámogatás átlagosan 20 százalékot tett ki, a többit a pályázóknak más forrásokból kellett előteremteni, ugyanakkor az ÁSZ szerint ez a többcsatornás finanszírozási rendszer sok esetben nem volt kellően átlátható, s több európai uniós ajánlással sem volt összhangban. (VG)