Új módszereket tanulnak a vámosok

z Hogy érzi, néhány nappal a csatlakozás után sikerült a vámhatóságnak felkészülnie az uniós csatlakozásra?

Nagyon nehéz, feszített ütemű munkát tudunk a hátunk mögött, sokféle nehézséggel kellett szembenéznünk, de sikerült a felkészülés. Az elmúlt egy év erőfeszítéseinek eredményeként megteremtettük mindazokat az alapvető feltételeket, melyek a zökkenőmentes átálláshoz nélkülözhetetlenek voltak.



z Milyen konkrét uniós követelményeknek kellett eleget tenni?

A feladatok nagyobbrészt abból adódtak, hogy az Európai Unió egésze egyetlen vámunióként működik, ami nagyon egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a 25 tagországnak egyetlen közös vámtarifája, egyetlen közös külkereskedelmi politikája van, vagyis a tarifán kívüli egyéb eszközökkel is teljesen egyöntetűen kell bánniuk a tagországoknak. Biztosítaniuk kell, hogy az összes ország valamennyi vámhivatala azonos információk birtokában legyen és abszolút egyformán hajtsa végre az unió által elhatározott intézkedéseket. Ez viszont sehogy máshogy nem tud működni, csak automatikus elektronikus adatcsere révén. Ez az integrált vámtarifarendszer nemcsak a vámtételeket, hanem az egyes áruféleségekhez, vámtarifaszámokhoz tartozó intézkedéseket, kvótákat, plafonokat, megfigyelési szisztémát komplexen jelenti. Ez a rendszer minden nap 300-400 módosuláson megy keresztül, amit papír formájában képtelenség lenne nyomon követni. Ezért nem is készül nyomtatott formájú vámtarifa egyik tagországban sem. Csak elektronikus úton érhetők el az adatok, meghatározott honlapokról letölthetők, ott megtekinthetők. Mindez olyan, mint egy pillanatfelvétel, hiszen a következő percben esetleg már mások a feltételek.



z Ezt viszont csak egy teljesen új informatikai háttér képes biztosítani.

A magyar vámigazgatás valóban új informatikai rendszert épített ki. Egy ilyen, teljesen új alapokon létesülő, a jövőbe néző, legfejlettebb technikákat tartalmazó rendszer kifejlesztéséhez normál körülmények között 16 hónap kell, nekünk mindössze 7-8 hónap állt rendelkezésünkre. A szükséges közbeszerzési eljárások, nemzetközi pályázatok lefolytatását követően indulhatott csak a munka. Tavaly szeptemberben kötöttük meg a szerződést a fejlesztést végző nyertes konzorciummal, melynek tagjai: a Bull, a KFKI és a Kopint-Datorg. Apróbb nehézségek, problémák után végül is sikerült az átálláshoz szükséges munkákat befejeznünk április végére. Hogy a feszített tempót illusztráljam: a vámárunyilatkozat-feldolgozó rendszer - ami az egyik leglényegesebb tétel ebben az új rendszerben - április 23-ára készült el, tehát egy hetünk maradt csupán arra, hogy mi magunk is teszteljük, illetve, hogy a munkatársaink oktatását megszervezzük.



z Ezzel be is fejeződött a számítógépes informatikai rendszer kialakítása?

Természetesen ez a munka nem ért véget április 30-án, vannak olyan alkalmazások, olyan elemei az új rendszernek, amelyeken még dolgoznunk kell. A csatlakozással összefüggő fejlesztések - számításaim szerint - csak június végén fognak lezárulni. De még ez sem jelenti a munka végét, hiszen a nemzeti feladatok végrehajtásához kapcsolódóan még lesznek tennivalóink. Én úgy gondolom, hogy az év vége felé lesz olyan állapotban az informatikai-tájékoztatási háttér, amikor azt mondhatjuk: minden téren állni tudjuk a versenyt az unión belül.



z Milyen finanszírozási források álltak rendelkezésre mindehhez?

A szoftver fejlesztését teljes egészében magyar költségvetési forrásokból finanszíroztuk, csaknem másfél milliárd forint értékben. A hardver beszerzéséhez a PHARE-programon keresztül jutottunk forráshoz. Tavaly 350 ezer euró értékben összesen 700 munkaállomás újult meg a vám- és pénzügyőrségnél. Most még folyamatban van egy 3,6 millió eurós projekt.



z Volt egy másik nagyon fontos iránya a felkészülésnek: az uniós külső határok infrastruktúrájának korszerűsítése.

Itt is eleget kellett tenni az uniós elvárásoknak, az ottani szabványoknak megfelelően kellett ezeket a határállomásokat átalakítani. Ez sem ment egyik napról a másikra. Egy majd tízéves folyamatról van szó, hiszen 1995-ben avattuk fel az első olyan határállomást, Nagylakot, ami már teljesen az uniós szabályok szerint készült. Azóta folyamatosan alakítottuk át az állomásokat. A csatlakozás időpontjára gyakorlatilag befejeződött ez a folyamat. Van ugyan néhány apróbb adósságunk, így például az ukrán határszakaszon van két kisebb átkelőhely, Lónya és Barabás, amit még fel kell újítani, a szerb határszakaszon még három állomás, Bácsalmás, Hercegszántó és Tiszasziget vár korszerűsítésre. A horvát oldalon Drávaszabolcs felújítása most van folyamatban, az őszre fog elkészülni. A román határon teljes egészében korszerűsítettük az átkelőket. Mivel azonban folyamatosan változnak az uniós szabályok, nem záródik le véglegesen ez a munka, alkalmazkodnunk kell az új követelményekhez. És munkát adnak majd az autópálya-építések is. Az M7-es sztráda várhatóan 2006-ban éri el az országhatárt, ott is ki kell alakítani az uniós előírásoknak megfelelő határállomást. Ez azonban még odébb van.



z A csatlakozás példátlan létszámcsökkentéssel is együtt járt.

A testületen belül korábban nem tapasztalt irányú és dimenziójú változásoknak lehetünk tanúi. Ilyen a létszámcsökkentés is, amire soha nem volt még példa a testületnél.



z Erre a lépésre akkor is sor került volna, ha nincs a megszorításokat előíró Draskovics-csomag?

Igen, ebben biztos vagyok. Összességében csökkennek a vámfeladatok, az importnak mintegy 30, az exportnak pedig 15 százaléka igényel csak vámellenőrzést az uniós csatlakozás következményeként. Ez drasztikus viszszaesést jelent a vámhivatalok leterheltségében. Ezért gondolom, hogy nem volt túlzott, s még kezelhető mértékű az a létszámleépítés, amit a kormányzat tavaly október végén elhatározott. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a 7850 fős állományt 7042-re kellett csökkentenünk. Ez tíz százaléknál valamivel nagyobb mérvű leépítést jelent. Hogy miért nem nagyobb, annak az a magyarázata, hogy a maradék feladatok az uniós szabályoknak megfelelően cizelláltabbá, összetettebbé válnak, tehát több embert igényelnek. Másrészt pedig a külső határokon meg kellett erősítenünk az ellenőrzést, ez is létszámbővítést feltételez. A tetejébe az uniós kapcsolattartásra új szervezeti egységeket kellett létrehozni, oda is kellenek szakemberek. Azt is biztosítanunk kell az uniós belső határokon - elsősorban mobil ellenőrző csoportokkal, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel -, hogy az országból ne kerülhessenek ki védett természeti kincsek, növények, állatfajok, védett műkincsek, s ne jusson át a határainkon például fegyver, lőszer, kábítószer, méreg, radioaktív anyag. Új módszerekkel kell dolgoznunk, sok figyelmet kell az információ feldolgozására, a kockázatelemzésre fordítanunk, hogy az ellenőrzéseink mérnöki pontossággal érjenek el találatot.

z Kétirányú tehát a feladat: egyrészt el kell küldeni embereket, mert megszűnik a munkahelyük, másrészt új szakembereket kell felvenni, mert új feladatok adódtak.

Pontosan így van. A külső határok mentén mintegy kétszáz fős létszámfejlesztést hajtunk végre, a belső határokká vált határátkelőkön mintegy ezer beosztás szűnt meg. Értelemszerűen adódik a lehetőség, hogy a kínálkozó új beosztásokat a felszabaduló, az unió belső határain felmentett kollégákkal töltsük be, de sajnos a gyakorlat nem ilyen egyszerű. Családi, egzisztenciális okok miatt csak nagyon kevesen vállalták a költözést. Komoly strukturális problémával küszködünk tehát, mert egyszerre jelentkezik felesleg és hiány szakemberből. Ez kényszerűen azzal jár, hogy a betöltésre váró munkahelyekre új embereket kell felvenni, akiknek a betanítása, kiképzése még eltart egy darabig. Szerintem ebben a tekintetben a jövő év is rámegy az átállásra. Azt azonban el kell mondanom, nehéz a szívem. Minden tiszteletem és köszönetem azé a jó néhány kollégámé, aki a csatlakozás pillanatáig maximális erőbedobással, mondhatni lelkesedéssel végezte munkáját annak tudatában, hogy másnap már nem megy be dolgozni. Tudom, hogy nehéz helyzetben vannak, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy azzal a speciális képzettséggel, amivel rendelkeznek, könnyű lesz munkát találniuk.



z Szervezeti rendjének jelentős átalakítására is rákényszerült a vám- és pénzügyőrség.

Számos vámhivatal szűnt meg, elsősorban a belső határok mentén, a Szlovéniával, Szlovákiával és Ausztriával határos szakaszokon, s viszonylag csekély számban a belterületeken. A megyeszékhelyi vámhivatalok átalakultak fővámhivatalokká, ezeknek vám-, illetve jövedéki funkciókkal bíró kirendeltségeik működnek. A jövedéki terület is átalakult: eddig csak egy-két specializált jövedéki hivatal működött, mostantól mind a hét vámrégióban van egy regionális jövedéki központ, illetve létrejött a nemzeti jövedéki központ, ami a közép-magyarországi regionális parancsnokság szerves részeként funkcionál. Az unióval való kapcsolattartásra úgynevezett jövedéki kapcsolattartó és kockázatelemző központ jött létre. Átalakul a nyomozó szervezet is: a 19 megyei nyomozóhivatal helyébe hét regionális hivatal lép.



z Csökken a vám- és pénzügyőrség munkája, csökkennek a bevételei. Elképzelhetőnek tartja, hogy előbb-utóbb elveszti önállóságát, összeolvad más szervezettel?

Nem tudok arról, hogy szó lenne bármiféle összeolvadásról. Bár híreszteléseket én is hallottam, ezek teljesen megalapozatlanok. Szerintem, a mi sajátos helyzetünkből adódóan, nagyon sok szervvel, nagyon szorosan kell együttműködnünk. A határokon jellemzően a határőrséggel, a bevételek biztosítása terén pedig az adóhivatallal. A vám- és pénzügyőrség feladatrendszere azonban olyan, hogy harmonikusan semmilyen más szervezetbe nem integrálható. Vannak kapcsolódási pontok, és lehet együttműködni partnerszervezetekkel, ez természetes. Ilyen megállapodást kötöttünk a határőrséggel és az adóhivatallal is. Ezzel mindenki nyer, mivel így hatékonyabbak lehetnek az ellenőrzések. Nem beszélve arról, hogy kevesebb költséggel is jár majd az ellenőrzés.



z Az unió mennyire van megelégedve a magyarországi felkészüléssel?

Elsősorban az informatikai fejlesztéseket ellenőrizte az unió, hiszen minden csatlakozó országban meg kellett teremteni az interoperabilitás feltételeit. Ez azt jelenti: kölcsönösen alkalmasnak kell lenni arra, hogy egymás rendszeréhez kapcsolódhassunk. Ez a szisztéma már április közepén kifogástalanul működött, s meg is kaptuk az unió kedvező visszajelzését.