Városi tévé helyett ingyenes újság

A közelmúltban tett egy olyan kijelentést, miszerint a következő önkormányzati választásokkor már nem indul a polgármesterségért. Mi áll az elhatározása mögött?

Több dolog is. Jelenleg két funkciót is ellátok, polgármester és parlamenti képviselő is vagyok, továbbá elmúltam 58 éves. Én már 1980 óta - négy év megszakítással - a városházán dolgozom, s 24 éve folyamatosan tagja vagyok a testületnek. Úgy ítélem meg, ideje átadnom a helyem az utánam következő generációnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy kizárólag egyéni elhatározásról van szó, még csak közvetett úton sem késztetett senki erre a lépésre.



Nyilván az MSZP elvárja, hogy ütőképes utódot indítson e pozícióért Győrben a párt. Van-e már ilyen jelölt, kikérték-e az ön véleményét ez ügyben, esetleg megnevezhető-e a szóba jöhető személy?

Kezd kialakulni a leendő jelölt személye, bár egyelőre nincs döntés ezzel kapcsolatban. Nyilvánvalóan több személy neve is felvetődött. Ebben a kérdésben az MSZP városi szervezete hozza majd meg a döntést, és a jelölt neve megfelelő időben nyilvánosságra is kerül. Valószínűnek tartom, hogy kikérik az én véleményemet is, de hangsúlyoznám, hogy ez csak egy vélemény lesz a sok közül.



Ha már egyszer elhatározta távozását a város éléről, hogyan értékeli ezt az időszakot, mi mindent tudott tenni e hosszú idő alatt

a városért? Volt szerencsém korszakos történelmi változásokat átélni, s ezekben a változásokban pedig egyfajta folyamatosságot képviselhettem. Ami a város eredményeit illeti, mindez csapatmunka hozadéka. Amit városvezetői szereplésem első tíz évéből szeretnék kiemelni, az a történelmi belváros rekonstrukciója, ami nem csupán hazai, de nemzetközi elismerést is kivívott, mivel 1989-ben Európa Díjat kaptunk érte. E munkának én voltam a szakmai irányítója. A másik pedig az, hogy már 1989-ben, az országban elsőként döntöttünk az ipari park létesítéséről. Nem csupán annak létrehozásában, de betelepítésében is jelentős érdemeink vannak. Az utóbbi időben pedig a Győri Egyetem létrehozása volt a város legnagyobb eseménye, amely törekvés már a tanácsi időkben megfogalmazódott, s tanácselnöki időszakomban szerveződött meg a főiskola egyetemmé válását segítő alapítvány. A város teljes közművesítését is elsőként hajtottuk végre a hazai nagyvárosok közül.



Győrben az elmúlt években számos nagyberuházás valósult meg, ugyanakkor ön már jó néhány éve közölte, hogy az önkormányzat nem támogatja a nagy munkaerő-igényű vállalkozások győri letelepedését, ellentétben a csúcstechnológiát meghonosító befektetőkkel.

Érvényes-e ez jelenleg is? E bejelentésnek immár hét éve, s azt kell mondanom, hogy ez a döntés helyes volt. Jelentősen nőtt a városban, az ipari parkban ezen időszak alatt letelepedett kis- és középvállalkozások száma, amely társaságok kellő stabilizációs szerepet töltenek be Győrben a foglalkoztatottság biztosításában. Mert ha esetleg kisebb vállalkozások szűnnek meg, az nem okoz akkora megrázkódtatást, mintha egy nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató szünteti be itteni tevékenységét. A döntés óta összesen több mint 40, köztük csúcstechnológiát idehozó kis- és középvállalkozás kezdett tevékenységet Győrben.



Legutóbb a japán Shin-Etsu jelentette be, hogy Győrbe telepíti billentyűzetgyártását. Vannak-e jelenleg további befektetők a láthatáron,

illetve folytat-e tárgyalásokat ilyenekkel az önkormányzat?

Jelenleg is több céggel folytatunk tárgyalásokat, ezek között van vas- és fémiparban tevékenykedő cég, de elektronikai vállalkozás letelepedéséről is szó van. Közülük az egyik mindenképpen az ipari parkban szeretne beruházást végrehajtani.



Ön többször hangoztatta mostanában a takarékos gazdálkodás szükségességét. Milyen jelenleg az önkormányzat gazdasági, pénzügyi helyzete, képes-e továbbra is hitel nélkül gazdálkodni a város, ahogy ezt évekig tette?

A város hitelállománya 2004. március 31-én 7,3 millió forint volt, ami elenyésző. Az önkormányzat az idén mintegy 31 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodik, ugyanakkor jelentős hitelfelvételt tervezünk, elsősorban a közlekedési hálózat fejlesztésére. Többmilliárdos hosszú lejáratú hitelről van szó, s jelenleg ennek előkészítése folyik. Idetartozik, hogy az önkormányzatokat érintő sorozatos megszorító intézkedések miatt a város működési kiadásait és bevételeit mindenképpen egyensúlyba kell hoznunk, az említett nagy összegű hitelfelvételnek is ez az alapja.



Az említett fejlesztésen túl menynyire képes beruházásokat, rekonstrukciókat végrehajtani a város? Győrben is gondot okoz például az utak állapota. Mennyit tudnak ezekre költeni?

Megjegyzem, a megyei jogú városok közül mi fordítunk a legtöbbet az utak korszerűsítésre és fenntartására, de ez sem elegendő. Ez az összeg az utóbbi években félmilliárd és kétmilliárd forint között volt. Ezenkívül ebben az évben több új beruházást is előkészítünk, ezek közé tartozik az új révfalusi lakótelepet a Bácsai úttal összekötő út megépítése. Ugyanakkor az önkormányzat felvállalta a Fehérvári út továbbépítésnek 600 milliós kisajátítási költségeit, amely állami út. Költségvetésünkből mintegy 6,5 milliárd forintot tesz ki ebben az évben a beruházási és az értéknövelő fejlesztés. Ezen összegből a legnagyobb tétel, több mint 5 milliárd forint a szennyvíztisztító második ütemének építése, amelyhez európai uniós - ISPA - és állami forrásokat is felhasználhatunk. Nagyságrendben ezt követi az említett úthálózat-fejlesztés, de csapadékvíz-elvezetési program és játszótér-felújítás is folyik, valamint elektronikai fejlesztésekre is sor kerül.



Milyen koncepciója van a városnak a közlekedés javítására?

Az első helyen szerepel e programban a Tihanyi úti aluljáró megépítése, ez jelentős mértékben tehermentesítené, kiváltaná az igen forgalmas Baross hidat is. Ez a beruházás legjobb esetben 2006-ban valósulhat meg. Mindez bizonyos mértékig megteremtené a lehetőséget a Frigyes laktanya felújítására.



Mennyiben érinti az önkormányzat intézményeit az említett takarékosság?

A takarékossági intézkedések egyik kiváltója az 50 százalékos béremelés, amelynek egy részét az önkormányzat kénytelen finanszírozni. Hozzáteszem, hogy természetesen nem csupán kényszerhelyzetről van szó, a takarékosság a gazdálkodás velejárója. Ugyanakkor az említett okok miatt az intézményfelújításokra és -korszerűsítésekre nem tudunk annyi pénzt fordítani, mint korábban, bár ebben az évben is 350 millió forint az ezekre szóló elő-

irányzat. A beszerzéseket - például a tárgyi eszközök vásárlását - le kellett szállítanunk a korábbi 800-ról 150 millióra, bár várhatóan e kiesést pályázatok útján pótolni lehet. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a technikai fejlesztések akár további létszámcsökkentést is lehetővé tesznek.



A közelmúltban elhangzott, hogy a győri önkormányzat adott esetben kivenné részét a helyi Volán vállalat privatizációjából. Milyen ezzel kapcsolatos elképzeléseik vannak?

Amennyiben erre sor kerül - megítélésem szerint kicsi az esélye - valóban nem akarunk kimaradni e privatizációból, bár ez nem kiemelt cél az önkormányzatnál. Arról van szó, hogy ha lehetőséget kapunk erre, úgy élni szeretnénk vele. Olyan ésszerű ok szól emellett, hogy több más cégben, ahol árszabályozási jogköre van az önkormányzatnak, tulajdonos is a város. A helyi Volán-tarifáknál jelenleg csak a hatósági jogkör biztosított, így célszerű lenne saját tulajdont szerezni ott is.



Már említette a Frigyes laktanyát. Régi gond annak állapota, sorsának rendezése. Jelenleg mennyire van napirenden mindez, s mi várható ez ügyben?

Két gondunk van ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy a laktanya területét és épületeit hasznosítani szándékozó társaság elsősorban bevásárlóközpont létesítésén gondolkodik, ugyanakkor a Rába Rt. régi, városi telepének helyén egy 26 ezres bevásárlóközpont épül. Két ilyen létesítmény egyidejű építésének ésszerűségét mérlegelni kell, főleg a helyi kereskedők érdekeinek figyelembevételével. Ugyanakkor e terület a város leginkább terhelt útvonalának közvetlen szomszédságában van, ezért megvizsgálandó, hogy az újabb jelentős közforgalmi funkciók odatelepítése nem okozna-e közlekedési ellehetetlenülést. Amikor az említett Tihanyi úti aluljáró megvalósul, várhatóan mérsékli a Frigyes laktanya térségének közlekedési gondját is, amennyiben az oda tervezett beruházások létrejönnek. A laktanya területére az önkormányzat kizárólag multifunkcionális beruházást tart megvalósíthatónak, amely irodaházakat, szállodát, lakást és kereskedelmi központot is magában foglal. Mint említettem, a gondot elsősorban az jelenti, hogy a befektető a kereskedelmi központtal szeretné elindítani a beruházásokat.



Ismereteim szerint példa nélküli, hogy egy ekkora település önkormányzata felszámolja a városi

televíziót. Győrben ez történik.

Mi indokolta ezt a lépést?

Jelenleg a városi televízió éves működési, fenntartási költsége 70 millió forint, ezenkívül teljes technikai rekonstrukciójára lenne szükség. Ehelyett az önkormányzat úgy döntött, hogy a városi tv-t megszüntetjük, s évi 12 millió forintért ugyanazt a műsorszolgáltatást megkapjuk a város másik televíziójától, a magántulajdonban lévő Revitától, amelyben 25 százalékos tulajdonrészt szerez a város. Az így megmaradó mintegy 40-50 millió forintból pedig ismét el tudjuk indítani az ingyenes városi lapot, amely három évvel ezelőtt megszűnt. Ez a város valamennyi lakosához eljut majd.



Mi az, amit polgármesterként

az elkövetkezendő bő két évben mindenképpen meg szeretne va-

lósítani?

A már említett közlekedési gondok egy részének megoldása vár ránk, s továbbra is biztosítani szeretnénk a városban a jelenlegi kedvező foglalkoztatási adatokat, most a munkanélküliségi ráta hozzávetőleg négyszázalékos. Természetesen minél több pályázatot is szeretnénk elnyerni, hazait és unióst egyaránt.