Vita a kibocsátási kvótákról

Az elkövetkező hetekben bocsátja szélesebb körű vitára az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos kvótakereskedelem beindításához szükséges nemzeti kiosztási terv tervezetét a kormányzat, míg a végleges anyag a nyári hónapokra készülhet el. Az Európai Unió a régi tagországoknak március 31-re, a csatlakozó államoknak május 1-jére írta elő a tervek elkészítését, ám ezt a tizenötök közül eddig mindössze nyolc ország, a május 1-jén csatlakozott államok közül pedig egyedül Szlovénia és Litvánia teljesítette maradéktalanul. Az előkészítés több időt vett igénybe a tervezettnél, ám a legfontosabb az, hogy olyan szabályozás készüljön el, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a vállalati szféra szükségletei és az üvegházgáz-kibocsátások csökkentésének célja között - fejtette ki Bart István, a GKM osztályvezetője.

Az emisszió költséghatékony csökkentése érdekében az unió 2005-ben indítja el a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszerét. Ebben azok a vállalatok, amelyek a számukra kiosztandó kibocsátási egységeknél nagyobb emissziót produkálnak, a két érték közötti mennyiséget más, többletkvótával rendelkező cégektől vásárolhatják meg. A kvótafelesleggel rendelkezők pedig a fennmaradó kibocsátási egységeket szabadon értékesíthetik. Magyarországon ez az energetikai ágazatból, a fémiparból, a cement- és ásványiparból, valamint a fa- és papíriparból közel 150 céget érint. Emellett a hazai vállalatoknak az energiahatékonysági fejlesztéseik kapcsán külső források bevonására teremt lehetőséget, ha többletkvótát kereső cégeket vonnak be a finanszírozásba.

A kibocsátási jogokat a tagországok évente osztják ki vállalataik részére, s a nemzeti összkvótamennyiséget, valamint ennek szétosztásának elveit a nemzeti kiosztási tervek határozzák majd meg. Ez bizonyos energiapolitikai szempontok figyelembevételére is lehetőséget ad, így például a villamosenergia-termelésnél mérlegelés tárgyát képezi, hogy a kiosztási tervet úgy készítsék el, hogy a magyarországi kitermelésű tüzelőanyag felhasználására épült erőművek ne kerülhessenek hátrányba az importból származó, de kisebb szén-dioxid-kibocsátást okozó földgázt feldolgozó erőművekkel szemben - tette hozzá a GKM osztályvezetője. Szakmai körökben úgy vélik: a 2005 és 2007 között idehaza kiosztásra kerülő kibocsátási jogok értéke 100 milliárd forint lehet. (NIG)