A fizetési rendszer fórum első esztendeje

Az MNB számos tényezőt figyelembe véve az elmúlt év nyarára érettnek ítélte a helyzetet arra, hogy új, a korábbinál szélesebb és a formális jogi kapcsolatoknál kevésbé kötött alapokra helyezze a hazai bankközi együttműködést. Az FRF megalakítása mellett szólt a bankok - a Magyar Bankszövetség révén - egyértelműen kifejezett együttműködési szándéka, az EU-integrációval kapcsolatos a bank- és fizetési rendszert érintő szakmai kihívásokra adandó közös válaszok megtalálására, valamint az EKB-nak a bankközi együttműködés elmélyítésére vonatkozó tanácsai. Az FRF szervezésének megkezdése előtt a központi bank tanulmányozta az akkor még 15 tagot számláló EU és a csatlakozásra váró országok hasonló célú együttműködési formáit, valamint a páneurópai példákat is. Ennek eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy egy olyan jellegű és felépítésű szervezetet szükséges létrehozni, amely kellően diverzifikált, és adott esetben a nemzetközi betagozódást elősegítő, struktúrájában könnyen megfeleltethető az európai színtéren mind meghatározóbb szerepet játszó Európai Pénzforgalmi Tanácsnak (European Payment Council - EPC).

A FRF 2003. június 11-i alakuló ülésén meghatározta működési célját és módját, valamint döntött szervezeti felépítéséről is. Az ismertetett szempontok figyelembevételével dolgozta ki szervezeti és működési szabályzatát, amely kimondja, hogy az FRF önálló, önszervező, a hazai fizetési rendszer ügyei iránt elkötelezett konzultatív jellegű szakmai szerveződés. Célja a hazai fizetési rendszerek piaci igényeknek megfelelő, folyamatos, hatékony fejlesztésének, e rendszerek európai fizetési rendszerekbe történő integrációjának elősegítése. Ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki a hitelintézeti és a fizetési rendszer tagjai, felhasználói, valamint a szabályozó hatóságok részére. Jogi önállósága nincs, továbbá semmiféle üzleti tevékenységet nem folytat.

A szervezeti felépítést illetően az EPC-hez hasonló hármas tagoltság mellett döntött a FRF, melynek értelmében a szervezet felső szintjén az alapítók képviselőiből álló tanács áll. Munkáját a titkárság és - a bankszövetségből, a TÉSZ-ből, az OTSZ-ből álló - koordinációs csoport támogatja. Utóbbi feladata a készülő ajánlások hitelintézeti rendszerben történő véleményeztetése, egyeztetése. A középső szinten helyezkednek el az egyes szakbizottságok: a készpénz nélküli fizetési módok fejlesztése, a szabvány, a giro, a kártya, a készpénzszállítási és

-feldolgozási, illetve az RTGS/Viber és Keler.

Ezek kebelében munkacsoportok alakulnak, amelyek feladata a tanács által elfogadott témák esetében a projektek kidolgozása, a szakmai ajánlások megfogalmazása. A munkacsoportokban - meghívásra - részt vehetnek nem banki szakértők is; például közszolgáltatók, biztosítók, telekommunikációs cégek és egyéb - az adott témában érintett - vállalkozások képviselői.

A 2003 júniusában megtartott ülésen négy olyan téma kidolgozásáról döntött a tanács, amelyek a készpénz nélküli fizetési módokkal vannak összefüggésben. (A főbb fizetési módok 2003. évi megoszlását szemlélteti az ábra.)

A készpénz nélküli fizetési módok fejlesztése bizottságban három munkacsoport alakult, a kártyabizottság keretében pedig egy kezdte meg munkáját.

Az előbbi bizottság ajánlásokat dolgozott ki az úgynevezett listás fizetési család bevezetésére, a postai készpénz-átutalási megbízási nyomtatványok mint adathordozók és a bankkártyák mint a számlához távoli hozzáférést biztosító eszközök együttes használatával ATM automatán történő átutalására, valamint a csoportos beszedés szélesebb körben történő gyakorlati alkalmazására, míg a kártyabizottság a bankkártyák csipmigrációjára.

A listás fizetési család bevezetése azon az elgondoláson alapul, hogy az adó- és járulékfizetések körében mind a küldő, mind a fogadó fél oldalán jelentős munkamegtakarítás érhető el, ha az adott összevont fizetési megbízáshoz tartozó tételes információk - azaz például az adózókra, vagy nyugdíjjárulék kedvezményezettjeire vonatkozó információk, a listák - együtt mozognak az adott összeggel. Noha a projekt keretében a szabványok elkészültek, bevezetésüket és hatékony alkalmazásukat széles körben még nem lehet megkezdeni. Ugyanis fő hasznosítási területükön, az adóbevallás és -fizetés, továbbá tb-járulék fizetésének esetében számos, a pénzforgalmi szabályokon túli jogszabályi feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a gyakorlatban megjelenhessen, és tömegessé váljék az új fizetési mód.

Az ATM automatákon keresztül történő átutalás olyan összetett művelet, amelynek során a fizetésre kötelezett kártyabirtokos egy úgynevezett POS művelettel a kártyájához tartozó számla terhére indít egy átutalást. Az ATM készülék egy optikai berendezés segítségével olvassa be a postai készpénz-átutalási megbízáson, a sárga (OCR) csekken vagy más adathordozón szereplő adatokat, de az is lehetséges, hogy a képernyőn elhelyezett virtuális billentyűzet felhasználásával az ügyfél maga végezze el az adatbevitelt. A művelet rögzítését a szokásos bizonylattal nyugtázza a berendezés. A munkacsoport ajánlásában első helyen szerepel a szükséges jogszabályi feltételek megteremtése, amelynek megvizsgálására a tanács az MNB-t kérte fel. A tanács határozata értelmében a munkacsoport folytatja munkáját a módszer általánossá tételéhez szükséges feltételek kidolgozása érdekében.

A csoportos beszedés (direct debit) elsősorban a közüzemi, biztosítási és szolgáltatói díjak beszedésére szolgáló fizetési mód. Szélesebb körű elterjesztése érdekében a munkacsoport feltárta azokat a gátló tényezőket, amelyek miatt e fizetési mód eddig még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Megállapítást nyert, hogy a még 1997-ben kidolgozott szabályzatot az érintettek nem tartják be teljeskörűen. A tanács - többek között - úgy határozott, hogy a szabályzatot revízió alá kell venni, a bankoknak széles körű tájékoztatást kell kifejtenie az érintettek körében, valamint felkérte az MNB-t, hogy a pénzforgalmi szabályokat vizsgálja felül és pontosítsa a szabályok fokozottabb betartatása érdekében.

A kártyabizottság munkacsoportja azzal a céllal alakult meg, hogy a két nagy nemzetközi bankkártyatársaság által előírt, csippel ellátott bankkártyák bevezetésére kidolgozzon egy gyakorlati útmutatót. Az elkészült összefoglaló dokumentum ajánlás formájában tartalmazza az összes olyan fontos lépést és feladatot, amelyen egy csipmigrációra készülő kereskedelmi banknak végig kell mennie. A tanács határozata értelmében a bizottság az útmutatót megküldi a migráció előtt álló bankoknak.

A 2004. május 5-ei tanácsülésen döntés született új projektek indításáról is:

? A készpénz nélküli fizetési módok fejlesztése bizottságban a mobil fizetések komplex kidolgozására alakítanak munkacsoportot.

? A kártyabizottság két új munkacsoportot indított; az egyik az EKB igényeire is figyelemmel a jelenlegi statisztikai táblák korszerűsítésével, a másik - a közelgő idegenforgalmi idényre tekintettel - a kártyabirtokosok számára hasznos tudnivalókat összegező információs anyag összeállításával foglalkozik.

? A bankszövetség vezetésével megkezdi munkáját egy olyan munkacsoport, amely felülvizsgálja az elektronikus fizetési eszközökkel összefüggő felelősségi és kárviselési szabályokat, és javaslatokat tesz a szükséges módosításokra.

Ami az FRF nemzetközi kapcsolatainak építését illeti, új dimenziót nyert azáltal, hogy az idei nyártól magyar tagja is lesz az európai bankföderációk által létrehozott Európai Pénzforgalmi Tanácsnak, az EPC-nek. A tanács három jelölt közül kétfordulós titkos szavazással Lázár Ágnest, az MKB igazgatóját választotta meg a bankközösség képviselőjeként az elkövetkező két esztendőre. Személye állandó résztvevője lesz az FRT üléseinek.

Auth Henrik, az FRT társelnöke megállapította, hogy a bizottságokban és munkacsoportokban végzett munka több tanulsággal szolgált. Egyrészről bebizonyosodott, hogy a hitelintézeti rendszer tagjai együtt tudnak működni olyan közös célok érdekében, melyek a pénzforgalom területén továbbfejlődést, szakmai kihívást jelentenek, másrészről, hogy a napi munka során összegyűjtött tapasztalatok és a szakmai hozzáértés koncentrálásával lehetőség nyílik új együttműködési területek feltárására. A munka sikere érdekében helyes volt bevonni az ügyfeleket - a szolgáltatókat, beszedőket, kormányzati szerveket -, mert tapasztalataikat, igényeiket figyelembe véve a bankszektor javuló színvonalú, ügyfélbarát és egyre hatékonyabb szolgáltatásokat tud nyújtani.