A naptárhatás növelheti a GDP-t

Az elmúlt hetekben nem csupán hazánkban, hanem több más kelet-közép-európai országban is meglepetést okozott a GDP-növekedés várakozásokat jelentősen meghaladó mértéke. Szlovákiában például az első negyedévben a 4,9 százalékos előrejelzés helyett 5,5 százalékkal nőtt a gazdaság, Lengyelországban a 6,9 százalékos bővülés érte váratlanul a piacokat (igaz, a cseheknél a várakozásokat alulmúlta a 3,1 százalékos expanzió). A magyarázatok a külső konjunktúra áldásos hatását emelik ki, de elképzelhetető, hogy egy ritka statisztikai hatás is hozzájárult, hogy például nálunk 4 százalék felett volt a gazdasági növekedés.

A jelenség neve szökőnaphatás, ami akkor jelentkezik, amikor a szövőévben egy hosszabb időszak teljesítményét vetjük össze egy rövidebb időszakéval. Az első negyedév tavaly 90, az idén 91 napot jelentett, ami 1,1 százalékos különbség. A Központi Statiszikai Hivatal által alkalmazott módszertan ezt a hatást nem küszöböli ki. Egyes becslések szerint a kiigazított mutató 3,8-4 százalék között lenne. Ez egyébként (csakúgy, mint a kisebb figyelmet kapó, rövid bázisú, szezonálisan kiigazított mutatók) nem cáfolná a gyorsuló gazdaság képét, csupán a dinamikát mérsékelné.

Természetesen az év egészében a szökőévhatás kisebb eltérést eredményez (hiszen a hátralévő időszakban ez a jelenség már nem jelentkezik), de további felülbecslési problémákat okozhat a munkanaphatás (lásd keretes írásunkat). Az idén az ünnepek és a hétvégék annyira egybeesnek, hogy a megszokottnál jóval nagyobb mértékben tér el a munkanapok száma az előző évitől. Hazánkban - a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint - a korábbi időszakokban érdekes módon csak a szökőnaphatást lehetett kimutatni a GDP alakulásán, a munkanaphatást nem. Viszont az idei nagy különbség miatt (négy nap) nem kizárt, hogy ez a jelenség is érvényesül.

A fenti két hatás összességében az Európai Központi Bank becslése szerint az eurózóna GDP-jét 0,25 százalékponttal növeli, a svédek ennél is jóval nagyobb, 0,6 százalékpontos eltérést feltételeznek a kiigazítatlan és a kiigazított mutató között (2,8, illetve 2,2 százalékos éves átlagos GDP-növekedést). Nem elhanyagolható kérdés ez Németország esetében, ahol a naptárhatás jelentősen befolyásolhatja az ország teljesítményéről kialakított képet. Mivel többféle számítás eltérő eredményre jut, nem tudni: a recesszióból való kilábalást igazoló adatokhoz 0,2, vagy 0,6 százalékponttal járult hozzá ez a statisztikai jelenség.