A vámosok saját túlélésükért küzdenek

Megrendült vállalkozások, utcára került szakemberek tömegei - összefoglalóan ez jellemzi az uniós csatlakozás után a vámszakmát. A vám- és pénzügyőrségtől több mint 800 dolgozónak kellett távoznia a kormány megszorító intézkedései nyomán, bár a drasztikusan csökkenő feladatok is indokolták a létszámleépítést. A korábban mintegy 15 ezer embernek munkát adó több mint kétszáz vámügynökségnél szintén százaknak mondtak búcsút. A megmaradóknak is igyekezniük kell, ha az új követelményeknek meg akarnak felelni - vélekednek a szakma képviselői. Tanfolyamok, képzési lehetőségek segítik ebben őket.

A Magyar Vámügyi Szövetség azok továbbképzését, vámszakmai, szállítmányozási, adózási, statisztikai ismereteinek bővítését támogatja, akik a szakmában maradtak - mondta Sipos László elnök. Talán kegyetlenül hangzik, de nem tudják felkarolni azokat, akiktől meg kellett válniuk - tette hozzá. Pedig voltak ilyenek bőven, a vállalkozásokat kissé megroppantotta az uniós csatlakozással együtt járó feladatátrendeződés. A cégek igyekeznek talpra állni, bár az tény, hogy a megbízások jó része elolvadt, s számos egykori középvállalatnak sikerült "leküzdenie" magát kisvállalattá - állapította meg a szakmai érdekképviselet vezetője. Igaz, vannak új feladatok, de ezek többnyire kis élőmunka-igényű adminisztrációs munkák, amik alig hoznak bevételt. S még nem is látni a folyamat végét - figyelmeztet Sipos László, aki szerint most még becsülni sem lehet, mekkora forgalmat kell majd kiszolgálniuk.

A túlélési taktika jegyében most azokat a területeket célozzák meg, amik eddig kívül estek a sodorvonalon, vagyis felértékelődnek a korábban lenézett partnerek. Most fedezik fel például a norvég és a svájci forgalmat, s egyre biztatóbbnak tűnik a török reláció. Sipos László szerint igazából az mentené meg a szakmát, s a magyar költségvetésre is gyógyítólag hatna, ha hozzánk is betelepülnének a multik európai elosztó központjai. Csehországnak például nincsenek külső uniós határai, a vámszakma mégis virul, mert az ilyen logisztikai központok egyúttal a vámkezelés centrumai is.

A vám- és pénzügyőrségnél gyakorlatilag három régióra korlátozódott az elbocsátások zöme. Túlélési esélyként a legtöbben azt a lehetőséget kapták, hogy olyan - főként keleti - megyékbe költözzenek, ahol a megnövekedő munka miatt tárt karokkal várják a képzett szakembereket. Csekély számban vállalkoztak erre, s közülük is többen máris a megfutamodáson gondolkodnak, jelezve: a családi életet nem tudják összeegyeztetni a távoli munkahellyel. A megyei munkaügyi központok és a szakszervezet bevonásával hat munkába helyezést elősegítő bizottságot hozott létre a pénzügyőrség. Ezek Észak-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon és Budapesten - az elbocsátásokkal leginkább sújtott területeken - felkutatják a képzési lehetőségeket, illetve oktatásokat, tájékoztatásokat szerveznek - mondta a Világgazdaságnak Isaszeginé Fehér Gyöngyi, a bizottságok munkáját koordináló titkár. A szolnoki főiskola például szállítmányozási, illetve veszélyes áruk szállításával foglalkozó ügyintézői tanfolyamot ajánlott fel, a szombathelyi bizottság pedig a munkaügyi központ bevonásával  jövedéki ügyintézők és biztonsági őrök képzését indította el. A testületen kívülre kerülőknek csoportos tájékoztatókat, elhelyezkedést és vállalkozás beindítását segítő tréningeket szerveztek, melyek egyenként 1-1 millió forintot kaptak a költségeikre a munkaügyi központoktól és a vám- és pénzügyőrségtől.

Fehér Gyöngyi azt is megjegyezte, hogy az elbocsátások előtt megkeresték valamennyi fegyveres szervet, hogy áthelyezéssel fogadnák-e a felszabaduló munkaerőt, de mindenhonnan elutasítás volt a válasz. Az azonban figyelemre méltó, hogy számos pénzügyi cég, biztosítótársaság jelezte, hogy - korábbi kedvező tapasztalataik alapján - szükségük lenne a vámosoktól leszerelt jól képzett munkaerőre.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hányan kerülnek ténylegesen a munkaerőpiacon kívülre, mert még nem telt el az első, decemberi hullámban elbocsátottak esetében sem a hat hónapos felmentési idő - érvelt Vass István, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója. Ez idő alatt van módjuk új állás után nézni az érintetteknek. Az általános tapasztalatok szerint megjósolható, hogy a nagy részük nem regisztráltatja magát munkanélküliként. A vámosok speciális tudásukat, ismereteiket egyébként elsősorban az ügyfélszolgálati ügyintézésben, a pénzszállításban, az őrző-védő szakmában tudják hasznosítani - vélekedett. A vagyonvédelmi cégek bizonyára két kézzel kapkodnak e szakemberek után, hiszen egyre inkább törekednek - és igen sok pénzt áldoznak - arra, hogy megfelelően képzett dolgozókat alkalmazzanak.