Alkotmányozó csúcs Brüsszelben

Brüsszel



Intézményi kérdések - mindenekelőtt a szavazás és az európai bizottsági összetétel - domináltak a csütörtökön kezdődött alkotmányozó EU-csúcs első napi vitáin, amelynek során valamennyi delegáció kifejtette álláspontját, majd két- és többoldalú egyeztetések kezdődtek. Visszatérő vélemények szerint a vita konstruktív volt, és jók az esélyek egy pénteki megállapodásra. "Nagyon közel vagyunk az egyezséghez" - vélte Jacques Chirac francia elnök, és Joschka Fischer német külügyminiszter is óvott a túlzott aggodalomtól.

A legtöbb időt a szavazati rendszernek - ezen belül is a minősített többséghez szükséges tagországi és lakossági arányoknak - szentelték, amelynek során sok ország szorgalmazta, hogy a kettő egyforma (például 55-55 százalékos), vagy lehetőleg egymáshoz közel álló legyen. Medgyessy Péter utóbb elmondta, hogy a magyar álláspont is a távolság szűkítését célozza, miközben Kovács László arról számolt be, hogy az azonos véleményt valló tizenhárom ország egyeztetésén kitűnt: többen - így Csehország, Ciprus, Málta (sajtóértesülések szerint Finnország is) - már a 10 százalékos rést is elfogadhatatlannak tartják.

Az Európai Bizottság kapcsán Medgyessy szerint a következő tíz évre mindenképpen adottság az "egy ország, egy biztos" elv megőrzése, amely után - 2014-től - láthatóan az országok többsége már beletörődött ennek feladásába. Hozzátette, hogy akadtak olyan országok is, amelyek ezen elv határidő nélküli fenntartását szeretnék.

Miközben az állam- és kormányfők tanácskoztak, tovább folyt az esti munkavacsorán sorra került személyi kérdések körüli nyilatkozatháború. Az Európai Néppárt részéről Orbán Viktor alelnök jelenthette be sajtóértekezletén, hogy az ő jelöltjük Chris Patten eddigi külpolitikai kérdésekért felelős bizottsági tag. Sajtó- és szakértői körökben sokan úgy minősítették Patten jelölését - amelyet amúgy az EPP megbízásából Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök tolmácsolt az ír elnökségnek -, hogy az mindenekelőtt Guy Verhofstadt belga kormányfő "megállítására" szolgált, de akár még önmagában is "átmehet". Verhofstadt jelölését brüsszeli hírek szerint legalább négy ország - köztük Nagy-Britannia és Olaszország - határozottan ellenzi, miközben Patten mögött a jelentések szerint legalább tíz tagállam áll.

Kovács László ennek kapcsán elmondta: Verhofstadt a "szocialista táboron belül sem vált ki nagy lelkesedést". Az MSZP elnöke szerint a szocialista pártelnökök csúcs előtti brüsszeli találkozóján úgy döntöttek: nem neveznek meg külön jelöltet, hanem bizonyos kritériumokat fektetnek le - mint a szociális érzékenység, az integráló alkat és jó kommunikációs képesség -, amelynek teljesülése esetén akár EPP-jelöltet is elfogadhatnak. A magyar külügyminiszter egyúttal kétségét fejezte ki, hogy a csütörtöki munkavacsorán megszülethet a megállapodás a huszonötök bizottsági elnökjelöltjéről.

A csúcs péntek reggel általános ügyekkel folytatódik, amely után az addigra elkészülő ír öszszefoglaló alapján térnek vissza az alkotmányozó vitához.