Balázs Péter szerint új kohéziós politika kell

A tíz új tagállam csatlakozásával új kihívások elé néz az Európai Unió, és ehhez erősebb és kiegyensúlyozottabb kohéziós politikára van szükség - szögezte le csütörtökön a Régiók Bizottságának plenáris ülésén Brüsszelben mondott beszédében Balázs Péter.

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős magyar tagja felhívta a figyelmet a csatlakozás negatív következményeire. Egyrészt az EU-ban megnőtt a gazdagok és szegények közti gazdasági egyenlőtlenség: az egy főre jutó GDP tekintetében kétszeresére nőtt a két csoport közötti különbség.

Másrészt a bővítés után már a lakosság 27 százaléka (123 millió ember) él az uniós átlag 75 százalékos szintje alatt, míg ez az arány a csatlakozások előtt még csak 19 százalékos volt. A harmadik tényező az, hogy több új tagállamban a munkanélküliség aránya magasabb az EU-átlagnál. Balázs Péter pozitív jelenségként hangsúlyozta, hogy az új tagországok gazdasági növekedése viszont gyorsabb, mint a régi tagoké, így jó esélyük van az uniós átlagbérek szintjének elérésére.

A magyar biztos szerint a strukturális és kohéziós alapok döntő szerepet játszanak az új tagok versenyképességének biztosításában. A csatlakozást után a tíz ország sokkal több uniós pénzhez jut, mint korábban az előcsatlakozási alapokból, és ezeket az összegeket 2006-ig a legfontosabb területekre, infrastruktúra-fejlesztésre, beruházásokra költi. A pénz lehívásához természetesen elengedhetetlen a fogadó intézmények továbbfejlesztése, amelynek még 2006 után is folytatódnia kell - tette hozzá.

- "A bővítés kihívására adott válaszként a Bizottság a 2007 és 2013 közötti időszakra egy megerősített kohéziós politikát dolgozott ki. A kohéziós politika fő erőfeszítése a legfejletlenebb tagállamokra, másrészt a legnagyobb társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekkel bíró régiókra fog összpontosítani" - jelentette ki Balázs. Mint mondta, jogos lenne, ha ezen juttatások túlnyomó része a legrászorultabb térségekbe érkezzenek, leginkább a 10 új államhoz.

Az Európai Bizottság célkitűzése azokra a területekre irányítana át először támogatásokat, amelyeket a helyi közösségek a legfontosabbnak ítélnek. A kohéziós program megalkotása előtt a Bizottság elkészíti a helyi közösségek és a tagállamok igényeit tartalmazó stratégiai csomagot.

A hatékonyság növelése érdekében a kohéziós politika alkalmazási módszerei egyszerűsödni fognak, a gyakorlatban ez a decentralizációt jelenti. Az alapok számát 6-ról 3-ra csökkentik, marad az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), az Európai Szociális Alap és a kohéziós alap - jellemezte a reformot Balázs Péter biztos. (magyarorszag.hu)