Csúsznak az üzletrészeladások
Bár a kormány június eleji határozatával döntött a működő mezőgazdasági szövetkezetekben eddig megvett, mintegy 40 milliárd forint névértékű üzletrész értékesítéséről, a munkával megbízott ÁPV-s Szövetkezeti Üzletrészhasznosító (Szövür) Kft. egyelőre nem tudja megkezdeni az eladásokat - közölte Nagy-Huszein Tibor, a kft. ügyvezetője. Az állam mostanáig ezer szövetkezetben vásárolt üzletrészt, amelyek közül 550 működik. Az ügyvezető tájékoztatása szerint további heteket, hónapokat vehet igénybe, amíg a kft. - miként a kormányhatározat is előírja - kiadhatja a kedvezményes értékesítésről és annak feltételeiről szóló közleményt.
Mint ismert, az úgynevezett kívülállók és a nyugdíjas tagok tulajdonában lévő üzletrészek megvételét még az Orbán-kormány indította be a működő, illetve a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt lévő gazdaságokban. Az állam az 1992-es vagyonnevesítéskori névérték száz százalékán vásárolt. A Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő, majd a kormányváltás után az ÁPV-hez került két cég - amelyek közül ma már csupán a Szövür tevékenykedik - összesen 64,5 milliárdnyi üzletrészt vásárolt fel. E vagyonból azonban csak a működő szövetkezetek "papírjainak" eladása jöhet szóba, mivel a csőd és felszámolás alatt lévők üzletrészeinek értéke gyakorlatilag nulla. A Medgyessy-kormány már 2002 végén határozatot hozott az értékesítésről, de mostanáig tulajdonképpen nem történt semmi (VG, 2004. május 21.).
Nagy-Huszein szerint az eladások gyors megkezdését ma többek között az hátráltatja, hogy a kabinet az ügyben nem rendeletet, hanem határozatot alkotott. Utóbbi pedig csak a kormány tagjainak, illetve az általuk képviselt szervezeteknek adhat feladatokat, a Szövürnek mint gazdasági társaságnak nem. Ezért először a részvényesi jogokat gyakorló PM-nek tulajdonosi határozatban kell utasítania az ÁPV-t, majd a vagyonkezelőnek igazgatósági döntést kell hoznia az eladásokhoz. Ezt követően össze kell hívnia az Szövür taggyűlését is.
Egyelőre nem tisztázott az sem, hogy az állam a mostani kormányhatározatban foglalt értékesítési kedvezményeket mikor és hogyan téríti meg a kft.-nek - közölte az ügyvezető. Hozzátette: a kompenzáció nélkül a várható bevétele nem fedezi a kft. hitelterheit, de további konkrétumokról nem nyilatkozott. Ágazati szakértők szerint a társaság szempontjából a gondot az okozza, hogy a kabinet júniusi határozatával 70 százalékos vásárlási kedvezményt nyújtott, amelyet a szövetkezetek minden bizonnyal igénybe vesznek. Mivel az eladási ár nem lehet nagyobb a vételinél (az 1992-es névértéknél), a kft. bevétele akkor is legfeljebb 6-7 milliárdnyi lehet, ha a teljes 40 milliárdos "működő" üzletrész gazdára talál. Ugyanakkor információink szerint a Szövür az MFB-től korábban 24,5 milliárdnyi hitelt vett fel. Az állami banknak ráadásul a megvásárolt üzletrészeken jelzálogjoga van, amelyről az eladásokhoz le kellene mondania. Kérdéses viszont, hogy ezt mennyiért hajlandó megtenni.
A kedvezmények kompenzálásának fedezete nem látszik az idei büdzsében, és további törvényességi problémát okoz, hogy a költségvetési jogszabály rendelkezései szerint az eladási bevételekből 10 milliárd forintot újabb üzletrészek megvételére kellene fordítani a kft. kötelezettségeinek teljesítésén túl. Mivel az eladási bevétel a hitelek törlesztésére sem lesz elegendő, nyilvánvaló, hogy a költségvetési törvény előírásait a mai kormányhatározat mellett nem lehet betartani - közölte az ügyvezető.
