Elengedheti a gyeplőt a török kormány

Kérdéses, hogy Törökország megújítja-e a Nemzetközi Valutaalappal 2005 februárjában lejáró hitelmegállapodását - aggódnak piaci elemzők. A múlt héten lezárult a folyamatban lévő, összesen 19 milliárd dolláros csomag következő részletének folyósítását megelőző felülvizsgálat, aminek eredményeként az IMF elismerően nyilatkozott a török gazdaság teljesítményéről (VG, 2004. június 23., 2. oldal). Ezzel elhárultak a közvetlen finanszírozási nehézségek, és fennáll annak a veszélye, hogy Ankara lazítja a fiskális politikát, jövőre pedig nem köt újabb megállapodást a valutaalappal - mutat rá a Financial Times.

Máris vannak a szigor enyhülésére utaló jelek. A török kormány a napokban újabb öt százalékkal emelte a minimálbér összegét, amit - bár önmagában nem jelentős tétel - figyelmeztető jelként értékelnek egyes szakértők. Kemal Unakitan pénzügyminiszter mindenesetre igyekezett eloszlatni az aggályokat, mondván: nem lesz visszatérés a korábbi "populizmushoz". A piacok azonban nemcsak a kiadások elszaladása miatt aggódnak: a bevételi tervek teljesülése is kétséges, hiszen továbbra sem látszik lefutott meccsnek a Tupras olajvállalat 1,3 milliárd dollár értékű privatizációja.

Az áfabevételek ugyancsak messze elmaradnak a lehetségestől. Mint az IMF nemrég készített felméréséből kiderül, a feketegazdaság az ország teljes kibocsátásának 60 százalékára rúg, így a forgalmi adóból nagyjából feleannyi pénz folyik be a kincstárba, mint amennyi lehetséges volna. Az adóbeszedés hatékonyabbá tétele a most futó IMF-programnak is egyik legfontosabb feltétele, ám az eddig megtett intézkedések - így a tavalyi adóamnesztia - a jelek szerint nem hozott áttörést e téren. Sőt, a helyzet éppen hogy tovább romlik. A kormány becslése szerint tavaly minden 100 líra bevallott jövedelemre 74 líra eltitkolt összeg esett, míg 2001-ben még csak 100:57 volt ez az arány.