Felpörög a bővítési folyamat

Brüsszel



Bebizonyosodott, hogy az EU huszonöt taggal is képes nehéz döntések meghozatalára és együttes haladásra - hangsúlyozták többen is a brüsszeli csúcs pénteki zárásakor. A huszonötök döntést hoztak arról, hogy dacára Bulgária gyorsabb haladásának, nem választják ketté a román és a bolgár tagfelvételi tárgyalást, ehelyett júliusban megkezdik a leendő közös csatlakozási szerződés szövegezését, amit - ha minden feltétel teljesül - 2005 elején lehetne aláírni. Ugyanekkorra tűzték ki Zágrábbal a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Az alkotmányozó vita esetében az ír elnökségnek sikerült elérnie, hogy a csúcs idejére már alig fél tucat vitatott kérdés maradt az asztalon. Közülük a legérzékenyebbnek számító szavazási reform kapcsán két felvetés körül zajlottak még hosszadalmas utóvédharcok. Tizenhárom tagállam - köztük Magyarország - azt kívánta elérni, hogy minél közelebb legyen a minősített többség megállapításához szükséges százalékarány a tagországok száma és a népesség nagysága között Ezt végül nem sikerült elérni, ugyanakkor - ha nem is pontosan a Varsó által kért módon - sikeres volt Lengyelország azon törekvése, hogy a kisebbségben maradó államok egy csoportja akkor is kezdeményezhesse valamely döntéshozás felfüggesztését, ha csak kevés híján maradtak el a blokkoló többségtől. Spanyolország (a másik olyan ország, amelyik a legtöbbet veszít a nizzai szerződés szavazati rendjének feladásával) ezúttal más fronton keresett (sikerrel) kompenzációt: a parlamenti helyek számának növelésénél. Szinte az utolsó percig újabb és újabb próbálkozások témája volt a kereszténység valamilyen formában történő "becsempészése" az alkotmány szövegébe (ez végül meghiúsult), valamint annak eldöntése, hogy kaphasson-e nagyobb hatáskört az Európai Bizottság a stabilitási paktum keretszámait megsértő országokkal szemben (ez is csak részben sikerült).

Medgyessy Péter miniszterelnök úgy jellemezte az eredményt, mint ami megteremti a szükséges egyensúlyt az EU működésének hatékonysága és az érdekérvényesítési képesség biztosítása között. Megvalósult a magyar törekvések többsége, így a szöveg utal a kisebbségvédelemre, minimum 2014-ig szavatolja, hogy magyar tagja is legyen az Európai Bizottságnak, sőt, az is bekerült, hogy 2014 előtt a tanács akár ennek további fenntartásáról is dönthet. Helyet kapott a szövegben az a magyar igény is, hogy a megerősített együttműködés esetén segíteni kell az "élcsapatot" utolérni szándékozó országokat.

Az Európai Bizottság új elnökének megválasztását elnapolták; kellő támogatás híján mind Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, mind pedig Chris Patten jelenlegi külügyi biztos visszalépett a jelöltségtől. Az ír elnökség ígéretet tett arra, hogy a kérdés megoldására még mandátuma lejárta előtt rendkívüli csúcstalálkozót hív össze.