Felülvizsgált célok és feladatok
Júliusban befejeződik a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalban az országos területfejlesztési koncepció (otk) felülvizsgálata - mondta a Világgazdaságnak Kovács Flórián László, a hivatal elnöke. A vizsgálat során áttekintik az otk átfogó céljainak megvalósulását, a területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások érvényesülését és a területfejlesztési politika középtávú teljesülését.
Az 1998-ban elfogadott otk már az Európai Unió területfejlesztési elveivel összhangban készült. A koncepció öt fő stratégiai célt határozott meg. Alapvető cél volt területi egyenlőtlenségek mérséklése, ezen belül a fejlett és az elmaradott térségek a városok és a községek, valamint a megyék közötti egyenlőtlenségek csökkentése. A stratégiai célok között szerepelt a Budapest-központúság oldása, a közlekedési térszerkezet módosítása, a vidéki központok fejlődésének elősegítése és az intézményrendszer decentralizációja. Az innováció térbeli terjedésének elősegítése elsősorban a korszerű technológiák terjedésének elősegítését, illetve a tudásszint emelését célozta. A kiemelt célok közé sorolta a koncepció a nemzetközi integrációt és az uniós csatlakozás előkészítését, különös tekintettel a határ menti térségek összehangolt fejlesztésére, az elmaradott területek bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe, valamint a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének EU-kompatibilis átalakítását. Ugyancsak az átfogó célok közé tartozott a természeti környezet és a természeti értékek állapotának, minőségének megőrzése.
Erre a célrendszerre épült a területfejlesztési politika hat középtávú feladata. Ezek közé tartozott az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal- és életminőség-különbségek növekedésének lefékezése, lehetőség szerint megállítása, emellett a válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése, valamint az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában meglévő különbségek csökkentésének felgyorsítása. A középtávú feladatok között szerepelt a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása, az ország egypólusú településszerkezetének oldása és a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztése. A felülvizsgálat feladata annak összegzése, hogyan teljesültek a kitűzött célok, s milyen feladatokat kell meghatározni a következő időszakra - fejtette ki Kovács Flórián László.
Az otk jövőképének felvázolásához, az újabb időszak távlati és stratégiai céljainak meghatározásához a szakembereknek figyelembe kell venniük az európai gazdasági térszerkezet jellemzőit, a májusi csatlakozás után kialakult unió főbb gazdasági centrumait és periferikus területeit. Ennek alapján felmérhetőek Magyarország és a hazai régiók lehetőségei az európai gazdasági munkamegosztásban. Át kell tekinteni a kontinens közlekedési térszerkezetét, és megvizsgálni a jelenlegi és a tervezett hazai közlekedési hálózat kapcsolódását az európaihoz. Az uniós csatlakozás után Magyarország is teljes jogú tagként vesz részt a régiók, tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését célzó támogatáspolitika új elveinek kialakításában. Az EU előírásainak alkalmazása számottevően fogja érinteni a hazai támogatási politikát és ezen keresztül a területi egyenlőtlenségi viszonyokat. Ezek mellett a belső tényezőket, az ország adottságait és helyzetét is figyelembe kell venni a hosszú távú fejlődés lehetséges irányainak meghatározásakor.
A koncepció a távlati célokat 10-15 éves időszakra határozza meg, egyúttal kijelöli a célok eléréséhez vezető stratégiákat. A stratégiák mentén határozhatók meg a középtávú feladatok. A középtáv az otk elfogadását követő hatéves időszakot jelenti. A középtávú feladatok alapot képeznek a Nemzeti fejlesztési terv következő, 2007-2013 közötti tervezési ciklusának programjához.
