Járai megreformálná az állami szektort

A túlságosan nagy és gyökeres reformokat nélkülöző állami szektor visszafogja a magyar gazdaságot - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke hétfőn a Menedzser Klub rendezvényén.

A Menedzserek Országos Szövetsége és a Joint Venture Szövetség közös rendezvényén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 5 százalék körüli, amitől az első negyedéves GDP-növekedés már nem áll messze és a termelékenység is kedvezően alakult.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a 25 uniós tagállam közül talán Magyarország van a legrosszabb helyzetben a maastrichti kritériumok teljesítését illetően. "Magyarországon kívül egyedül Ciprus teljesít csak egyetlen kritériumot" - mondta.

A jegybank elnöke szerint javul a gazdaság egyensúlyi helyzete, ám úgy vélte, hogy a kritériumok teljesítését illetően Magyarország túlzottan óvatos és lassú programot fogadott el. Hozzátette: a gazdaság érdeke egy gyorsabb reform lenne. Emlékeztetett: az EU-tagság jó esély, de nem garancia a felzárkózásra és úgy vélte, hogy a leggyorsabb felzárkózás is legalább 20-30 évbe telik.

Járai Zsigmond komoly problémának nevezte, hogy az állami szektor nem ment át azon az átalakuláson, amin a privátszféra. Hozzátette: hiányoznak a reformok, vagy az ezek végrehajtására irányuló határozott törekvés. Megerősítette: az állam újraelosztó szerepét 40 százalék alá kellene csökkenteni, ami gyökeres reformok nélkül nehezen elképzelhető. A jegybankelnök hozzátette, hogy az újraelosztásban a jóléti, a szociális transzfer aránya nem lehet olyan magas, mint Magyarországon. Elismerte, hogy a fokozatos reformot társadalmi vitának kell megelőznie, és az átalakulás nem megy végbe gyorsan, több tíz évbe is beletelhet.

Az euróval összefüggésben megismételte: a magyar gazdaság érdeke, hogy az eurót minél hamarabb bevezethesse.

A jegybank elnöke az árfolyam- és kamatpolitikát illetően elmondta: azokban az országokban, ahol magasabb a munkabér és erősebb az árfolyam, ott modernebb szerkezetű ipar alakul ki, mint az olcsó munkabérű országokban. Hozzátette, a gazdaságnak stabil árfolyamra van szüksége. Elismerte, hogy jelenleg magas a kamatszint Magyarországon, de ezt a piac bizalmának elvesztésével, illetve csak lassú visszaszerzésével indokolta.

A Pénzügyminisztérium és a jegybank kapcsolatát firtató kérdésre Járai Zsigmond elmondta, korrekt a két intézmény viszonya. Hozzátette azonban, hogy lényeges megítélésbeli különbség van a kormány mögött álló egyes tanácsadók, vállalati vezetők, gazdasági szakemberek és a jegybank között. "A kormány mögött álló tanácsadók egy része szerint a forint folyamatos leértékelésével lehetne a versenyképességen javítani, ám a jegybank véleménye, hogy ez hosszú távon a versenyképességen sem javít és az infláció felpörgéséhez vezetne, ami megengedhetetlen" - mondta. Hozzátette: a viszonylag erős árfolyam nem fogja vissza a versenyképességet, főleg nem hosszú távon.

Konfliktusforrásnak nevezte a PM és az MNB között Járai Zsigmond a költségvetés deficitjére vonatkozó prognózisaik eltérő mértékét, ám hozzátette, hogy a probléma korábban nagyobb volt. "A PM 4,6 százalékos hiánycéljával szemben az MNB szerint a deficit eléri az idén a GDP 5,2-5,3 százalékát. (MTI)