Kártérítés járhat az apartheid bűneiért?
Húszmilliárd dollárra perli a jelenlegi dél-afrikai kormányt és nyolc multinacionális vállalatot egy New York-i körzeti bíróságon Ed Fagan ügyvéd, aki azzal szerzett nevet magának, hogy 1,25 miliárd dollárra sikerült ítéltetnie a svájci államot, amiért az "lenyelte" zsidó betétesek alvó számláin a második világháborús időkből őrzött pénzét.
Fagan most hat dél-afrikai megbízásából az apartheid rendszer idején elkövetett népirtásért, kizsákmányolásért és egyéb (emberiségellenes) bűnökért kívánja felelősségre vonni többek között az Anglo-American és a Goldfields bányatársaságot, az IBM komputercéget, a svájci UBS bankot, a Vatmeco vállalatot, a helyi Sasol olajtársaságot. Az apartheid utáni dél-afrikai kormányokat abban marasztalja el, hogy védelmére keltek a multiknak, maguk is folytatták az ország apartheid stílusú gazdasági kizsákmányolását. A kereset név szerint vádolja Thabo Mbeki jelenlegi elnököt, de nem tesz említést Nelson Mandeláról, a fekete Dél-Afrika első elnökéről. A 20 milliárd dollár fele-fele arányban oszlik meg a multik és a kormány között; Fagan humanitárius alapot akar képezni az összegből. Mint a brit Guardian megjegyzi, Mbeki sosem titkolta, hogy fontosak neki a külföldi beruházások.
A New York-i ügyvéd érvelése szerint a háború utáni német kormány a négyszeresét fizette annak, amit most a dél-afrikaitól követelnek, holott jogilag nem is volt örököse a náci rendszernek, míg a dél-afrikai törvényes örököse az apartheid idők kormányának. Mbekiék beperlése megosztotta az ügyön dolgozó ügyvédeket; egy részük mélységesen elítéli ezt a fellépést, s a kormánnyal összhangban azt szeretnék elérni, hogy a rá vonatkozó részt Dél-Afrikában tárgyalják. A keresetet azért nyújtották be New Yorkban, mert az ottani bíróság illetékes a multinacionális vállalatok ügyeiben. (VG)
